Saját kézzel

Mostanában a gyöngyös technikát próbálgatom applikálni a lámpabúrákra. Az elsőként elkészült három művet mutatom be:

narancssárga IKEA búrát, szintén narancssárga, gyöngyház göngyökkel, flitterekkel és apró kásagyönggyel díszítettem

a natúr vászon borítású kis búrát a Praktikerben vettem, kb 1500,-Ft-ért, erre kétféle gyöngysort tettem:

az egyikre kék négyzetalakú flittert és egy közepes méretű kék gyöngyöt varrtam

a másik verzióban pedig barna kocka gyöngy és gyöngyház függő került a lámpa szegélyére

Mindhárom verziónál a lyukakat bőrlyukasztóval ütöttem ki, hogy a gyöngyöket fel tudjam varrni.

Végre lehet kapni padlizsánt 500,-Ft alatt. Így elkészíthettem az idei első rakott vagy inkább töltött (?) padlizsánomat, ami évek óta az egyik kedvenc receptem. A padlizsánt legyezőformában felvágom, megsózom és állni hagyom, amíg levet ereszt, majd alaposan lemosom a  sót és tiszta textil konyharuhával (lehet papírtörlővel is, de abból sok a szemét...) felitatom a vizet. Közben 2 fej hagymából és 4-5 paradicsomból (vagy 1 kockára vágott paradicsom konzervből) készítek egy szósz alapot, amit olaszos fűszerekkel ízesítek bazsalikom, oregano, sózni nem kell a padlizsán elég sós marad. Nem kell nagyon megpuhulnia, mert a sütőben még lesz ideje... A padlizsán legyezőit megtöltöm sonka, sajt, paradicsom és kaliforniai paprika szeletekkel és a szósszal megágyazott tepsibe/jénaiba teszem. Fólia alatt kb 45 perc alatt puhára sül, de érdemes ellenőrizni a padlizsán száránál.

Eminek nagyon ízlett, pedig most találkozott életében először a padlizsánnal :-)

Egyik nyáron Mazsával, találtunk a nagymamám garázsában két maroknyi mozaikkockát, még abból a hagyományos, natúrszínű, nem mázas fajtából, amivel régen körberakták a vidéki házak ablakait. Gondolkoztunk erősen, hogy mit lehetne kezdeni vele... Akkor éppen gyerekfoglakozásokat tartottunk a Művészetek Völgye alatt és az egyik foglakozásból visszamaradt pár darab kerek hűtőmágnes, amit Mazsa elkért. Ennyi. El is felejtettem volna az egészet, ha Karácsonykor nem kapom ajándékba ezt az aranyos kis hűtőmágnes szettet. A kis mozaikok hátára nem kellett más, mint egy csepp pillanatragasztó, az elejére pedig egy szabad kézzel rajzolt "égbolt", holddal és sok csillaggal. Az a jó benn, hogy szinte bárhogyan összerakható, mutatós képet ad. A sarkai ugyan már megviselődtek egy kicsit, mivel Emi lányom nemcsak kirakni szereti, hanem a járólaphoz csapkodni is...

Keresztényként számomra a Húsvét elsősorban nem a tojásfestésről és csoki nyusziról szól, hanem a Feltámadásról. Az ünnepet megelőző napok-hetek alatt igyekszem elcsendesedni és megemlékezni arról, hogyan szólított meg Isten, milyen ajándékokat kaptam Tőle és miben lehet más ez az új élet, amiben járhatok.

"A keresztség által  ugyanis eltemettetünk vele együtt a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk." Római levél 6,5

Az Éva magazin áprilisi száma mindig az Öko-témát járja körül, itt olvastam egy kreatív csapatról, akik különböző foglalkozásokat tartanak gyerekeknek-felnőtteknek és újrahasznosítanak, amit csak lehet. Ők a Cellux-csoport! www.celluxcsoport.blogspot.com

A csütörtöki Rögtönző Varroda programjukra nagy várakozással mentem el, mert pont egy pár hete beszélgettünk a sógornőmmel, hogy kellene szervezni egy olyan alkalmat, ahova sok ismerőst elhívnánk, mindenki hozna pár felesleges ruhát, amit aztán átalakítanánk, újraszabnánk, megdizájnolnánk. Az ötlet úgy látszik másnak is eszébe jutott és a Cellux csapata havonta egyszer pont ilyen lehetőséget kínál. Megjavítanak elszakadt holmikat vagy egy-két ötlettel feldobnak megunt ruhákat. Boglárka és Judit volt a két segítő a programon.

Vittem  egy túranadrágot, ami olyan bénán szakadt el, hogy stoppolni kellett, de nem volt bátorságom nekiállni. A nadrágom kapott egy jópofa csíkos foltot, és a kényes részek megerősítésével remélem meghosszabbodott az elévülési ideje néhány évvel.

Az egyik kedvenc piros pólom karján volt 1 lyuk, ezt eltakartuk egy "mandzsettával", amit egy színes dzsörzé anyagból vágtunk ki.

A fekete ingre pedig került 2 virág kockás anyagból. A rátétek anyagát ott helyben válogattam ki a "közösbe" bedobott maradék ruhák közül, cserébe én is otthagytam néhány felesleges darabot, hátha valaki pont abban lát majd fantáziát.

Egy másik résztvevő leányzó 2 fekete táskát hozott, amit fel akart dobni valamivel és néhány óra leforgása alatt nagyon csinos kitűzőket készítettek Judit segítségével, kidobott műanyag flakonokból (sampon, tusfürdő, öblítő és még ki tudja mi...). Hasonló foglalkozás van gyereknek, amire tervezem hogy majd elmegyek Emivel.
 

Miközben Boglárka megvarrta a ruháimat, csináltam egy kis pénztárcát kávés zacskóból.

A szervező lányok, mind ilyen pénztárcával rohangálnak, de ők tartósabb tetra-pack dobozból készítették, ez egyiküké jópofa oroszlános volt.

A helyet a Parksarok biztosította (XIII. Pozsonyi út 36. www.parksarok.blogspot.com) ami önmagában is nagyon hangulatos hely kis kávézó résszel, kedves kiszolgálással, gyerek-megőrző sarokkal és sok jó gyerekprogrammal.
 

A képeslaphoz készített sablont textil festéshez is felhasználtam.

Készen vásárolt, tavaszi színű tányéralátéteket tettem egyedivé a közelgő húsvétra. Az egyikre kis méretű nyuszik kerültek, amit textil festékkel teljesen kifestettem. A másikra kicsit nagyobb méretű nyuszik körvonalát rajzoltam textil filccel.

Kedvenc textil festékeim:

 - ha nagyobb felületen dolgozok ecsettel: DEKA

 - ha kisebb a minta, a "csőrös" festék praktikusabb: Pébéo, Tulip

 - ha csak kontúrt rajzolok: ICO textil filc

Embossing technikával készítettem néhány húsvéti képeslapot és ajándékkísérőt.

A mintát egy barátnőmtől kapott régi német kreatív újságból vadásztam, majd 0,5mm-es műanyag Klöckner fóliára átmásoltam és kivágtam belőle a sablont.

Az egyik a natúr verzió, sima fehér kartonra "domborítottam" a nyuszi mintát. Az egyiknek kis piros selyem masnit kötöttem a nyakába, úgy hogy a papíron két pici lyukat vágtam sniccerrel.

A másik két lapnál először a lap színén megrajzoltam a nyuszi formát a sablonnal, kiszíneztem, majd a visszáján domborítottam.

Megint egy konyhai ötlet.

Kaptam egy nagy csokor medvehagymát a sógornőmtől, mivel nem kóstoltam még korábban, egy reggelinél kipróbáltam - á la nature a sonkás-sajtos szendvicshez, de nem jött be. Mivel nem akartam kárba veszni a többit, készítettem belőle fűszervajat és olajat.

Fűszervaj - Felaprítottam a megmosott hagymát és szilikon muffin formába kiporcióztam, majd megolvasztott vajat öntöttem rá. Hűtőben 1 napig hagytam, hogy megdermedjen, majd a formából kiborítva folpack-ba csomagoltam és a mélyhűtőbe tettem.

Egy adagot rögtön ki is próbáltam és marhahúst sütöttem vele. Nekem nagyon ízlett!

Fűszer olaj - Felaprítottam a megmosott hagymát és 2dl olívaolajba tettem. Salátákhoz és húsok sütéséhez is fel lehet használni, de egyenlőre hagyom egy pár hetet "érlelődni" az olajon.

Bár megfogadtam már egy párszor, hogy nem veszek több dekor szalvétát, nem bírtam ellenállni ennek a húsvéti tyúkocskás mintának.

Vettem 2 db Tesco gazdaságos fehér mázas anyag kaspót és a jól bevált szalvéta technikával díszítettem. Az egyiken sormintaként látható a tyúkos minta, ezt kezdők is ügyesen elkészíthetik. A másik kaspó több munkát igényelt, mivel egyenként ki kellett vágni és ragasztani  a figurákat, de szerintem mutatósabb is.

Ajándék virágot kaphat hozzá a nagyi, de otthon csoki tojás-tartónak is használható.

Végre kisütött a nap, előre állítottuk az órákat és letehettük a nagykabátokat!

Elérkezett az idő, hogy a karácsonyi ajtódíszt lecseréljem egy tavaszira.

Leporoltam a tavalyi tojás alakú szalma koszorút, majd zöld filc-csíkokkal betekertem. Készen kapható színes filc virágokkal díszítettem. A rögzítéshez nagyfejű, színes gombostűket használtam, így a húsvét után egyszerűen lebontható az egész és talán újrahasznosíthatóak maradnak a hozzávalók.

Mindaddig nem nagyon szerettem a bizsukat, de még a nemesebb ékszereket sem, amíg nem kezdtem el "nagyüzemben" kreatívkodni. A sok színes gyöngy és féldrágakő láttán azonban beindult a fantáziám és elkezdtem mindenféle nyakláncot, karkötőt készíteni. Miután elkészítettem, értelemszerűen "villogni" is akartam vele, hogy ha valaki rákérdez 'Hol vetted?' akkor büszkén mondhassam 'Magam készítettem!'.

Ezek a karkötők a kedvenceim:

zöld apró, kása- gyöngyös karkötő

Készen kapható fém spirálra (1-3-5 "kanyaros" változat kapható a gyöngyös boltokban) felváltva fűztem fel a kásagyöngyöket, neonzöld és áttetsző színben, váltogatva a kisebb-nagyobb gyöngyöket, így adva neki egy kis ritmikát. A végeken egy kicsit behajlítottam a fém drótot, hogy ne bántsa a kezet, ha felteszem a karkötőt. Zárásként pillanatragasztóval rögzítettem az utolsó 2-3 gyöngyöt, ami a több éves használat során bebizonyosodott, hogy strapabíró megoldás.

barna filcborításos karkötő

Ez a legújabb darabja a mostani "filc őrületemnek".

Egy régi, 'fogalmam-sincs-hogyan-került-hozzám' műanyag, aranyozott karkötőt bevontam filc anyaggal és miközben pelenkaöltéssel összevarrtam a szélét minden második öltésnél egy barna-bronz, négyzetes alakú gyöngyöt fűztem rá.

Kedvenc gyöngyös lelőhelyeim:

Gyöngy Ház (VIII. Rákóczi út 41) www.gyongyhaz.hu

Kreatív Ékszer (VIII. Üllői út 32.) www.kreativekszer.hu

Készítettem Eminek néhány filc bábut, kíváncsi voltam kedveli-e az anyagát, lesz-e belőle kedvenc játék... Keresgettem a net-en ötleteket és a Hobbyművész boltban fellelt Artemio termékek web-es katalógusában találtam néhány kedvemre való formát (www.artemio.be). Sajnos csak franciául elérhető az oldal, de leírás nélkül is hasznát lehet venni, csak a képeket nézegetve.

A szörnyecske figurák egyszerűnek tűntek bemelegítésnek. A net-ről kinyomtatott kép alapján sablont készítettem, kivágtam a filcanyagot, kibogarásztam a varrófiókból néhány gombot és rávarrtam az elejére szemnek, illetve egy kis szájat is öltögettem a bábunak. Majd pelenkaöltéssel beszegtem a figurák szélét. Mielőtt végeztem volna az összeöltögetéssel vattával kitömtem a figurát. Az egyiknek még "bogyó" hajat is sikerült kreálnom, egy érdekes fonalból.

Eminek először túl absztraktnak tűnhettek a szörnyecskéim, mert alig mert hozzájuk nyúlni, majdhogynem elpityeredett, úgyhogy ezt inkább nagyobbacska gyerekeknek ajánlom.

A macinak viszont sikere volt az első perctől kezdve. Ezt is hasonló technikával készítettem, mint a szörnyikéket. Ez már jobban sikerült, mivel belejöttem a pelenkaöltésbe... azzal variáltam csak egy kicsit, hogy a kezeket-lábakat különböző színű cérnával öltögettem körbe, hogy megtörjem a sötétbarna filc egyhangúságát.

Bevallom ez a forma is "kölcsön vett" figura. A Toysmith 4M Easy to Make Teddy Bear Kit boltban is kapható, gyerek által összevarrható macija adta az alap ötletet. A Regio játékboltokban nálunk is kapható, igaz elég borsos áron, de ha a leánygyermek szíves kézimunkázik otthon, nagyon ajánlom! A csomagban minden rész előre ki van vágva, a szélek kilyukasztgatva, így csak össze kell öltögetni. Mivel műanyag tű van hozzá, már 3-4 éves kortól bátran a gyerek kezébe adható.

Évekig sportot űztem abból, hogy január végén sorra vásároltam az impresszionista festményekből álló, leértékelt Taschen naptárakat a Deák téri Képeslapboltban. Merthogy olyan szépek... és olyan sok jó dolgot lehetne belőlük kihozni. De persze nem kezdtem el velük kitapétázni a szobámat.

Ezt a különleges naptárat szintén egy kiárusításon sikerült megvennem a Szépművészeti Múzeum shop-jában.

Először csak a képek ragadtak meg, majd elkezdtem böngészni a naptár hátoldalát, hogy mit is ábrázolnak. Mint kiderült, speciális zsidó házassági szerződések, XVII-XVIII. századi művészi példányai.

Ketubah - Házasságlevél, vagy házassági szerződés. Műalkotás, mely jelképezi és megörökíti a házasság megkötését.

Olyan díszes, művészi módon megalkotott dokumentum, melyben a házasulandó felek rögzítik egymásnak tett ígéreteiket, közös életük alapjait meghatározó gondolataikat, kinyilvánítják érzéseiket. Az esküvőt követően az otthon díszhelyére kerül, emlékeztetve őket egymás iránti elkötelezettségükre. (forrás: http://ketubah.hu/#/4/mi-a-ketuba)

1-2 évig őrizgettem, míg nem érkezett el az ideje a felhasználásnak. Már a boltban tudtam, hogy az esküvőmön szeretném majd meglepni a férjemet, egy gyönyörű képpel, amit a naptár lapjaiból állítok össze. Mindig is szerettem az Ószövetséget, különösen sokat adtak a bibliai történetek a házasságkötésünk előtt, mintegy felkészítettek a női szerepekre.

Nem volt könnyű kiválasztani azt az 5 naptárfotót a 12-ből, ami felkerülhetett a képre. Úgy számoltam, ennyi fér el a francia ágy fölé. A kivitelezést persze profikra bíztam, ugyanis a mérete elég tekintélyes, 55*150cm. A Bem rakparton levő képkeretező üzletet választottam (rakpArt Galéria), nem jártam ugyan korábban náluk, de az üzlet előtt sokszor sétáltam és mindig csodáltam a munkáikat. Nem is csalódtam, rendkívül nagy választék volt, mind a keretekből, mind a paszpartuból. Bár először furcsán néztek rám, hogy egy filléres naptárnak minek választoka drága keretek közül, de a végeredmény őket is meglepte.

... és ilyen jól mutat a falon.

Egyik legkedvesebb képeslap készítő technikám az embossing. Ez a technika szerintem nem lett olyan elterjedt, mint a scrapbooking, pedig sokkal egyszerűbb és majdnem olyan mutatós.

Dombornyomás (embossing) - az eljárás lényege, hogy egy kész sablonba, formába gömbvégű tollal belenyomjuk a papírt. A nyomatot tovább mélyítjük, lazítjuk amíg a formák ki nem rajzolódnak. Majd a rajzolat széleinek karaktert adva kontúrozásként kihúzzuk a éleket. Az így megmunkált papír másik felén gyönyörű domború mintát tudunk kialakítani.
A technikához használt fém sablonok tartósak, élettartamuk korlátlan. Többféle mintázatban kaphatóak: a hagyományos rusztikus és geometrikus mandala - formák mellett többféle virágkompozíció és téli ünnepi téma is megtalálható. Az embossing papír is speciális - lágyabb szerkezetű - ezért könnyebben tágul és nehezebben lyukad át.
Van pausz jellegű, amely átlátszik és jól kivehető a sablon mintázata. A hagyományos embossing papír viszont nem átlátszó. Ezért alulról megvilágított üvegasztalra vagy ablakra kell rögzíteni a sablont és a rajta lévő papírt, így a kirajzolni kívánt mintát könnyű észlelni. Emellett gyerekekkel bátran használhatjuk a színes fénymásoló papírt is. Ilyenkor a munka megkezdése előtt javasoljuk, hogy a gyerekek az ujjukkal tapintsák ki a minta mélyedéseit, nyomják be kissé és utána kezdjék gömbvégű tollal kontúrozni a széleket.
A titokrajz jelleg segíti az alak-háttér konstancia fejlődését, a különböző nyomáserősség érzékelése a helyes írásnyomaték kialakulását. A dombornyomott mintázatú papírt díszítéshez, meghívók és üdvözlőlapok készítéséhez ajánljuk. (forrás: www.alapkozpont.hu)

A scrapbooking a kreatív emlékkönyv, fotóalbum, kollázs és üdvözlőkártya készítés hagyományos és modern technikáit ötvöző technikák összessége. (forrás: www.scrapbook.lap.hu)

De térjünk vissza a lényegre!

Valentin nap közeledtével az jutott eszembe, hogy talán mégsem olyan haszontalan ez az ünnep, mint korábban gondoltam. Hiszen nem csupán a kedvesünket, barátunkat, férjünket lephetjük meg apró meglepetésekkel, hanem az anyukákat, nagymamákat és keresztmamákat is eggyel többször van alkalmunk köszönteni.

A dombornyomásos képeslapok a nagyinak és keresztmamáknak készültek, természetesen a lányokkal középpontban.

"Kaskad" kartont szeretem a leginkább erre a technikára, mert nem túl vastag (125g/m2), ezért könnyű megmunkálni és rendkívül széles a színskálája. Valentin napra (és Anyák napjára) a piros szín dukál. Mondanom sem kell már, hogy ezt is a Panton-ban szoktam vásárolni. Az A4-es kartonból két darab félbehajtható képeslap készíthető.

Az egyiket egy hullám-szív alakú, kifejezetten fotó paszpartunak való sablonnal domborítottam meg. A közepét sziluettvágó ollóval kivágtam (jó minőségű körömvágó olló is tökéletes a feladatra) és a fotót a kihajtható képeslap belső oldalára ragasztottam. Lehet így is hagyni és akkor valóban képeslapként funkcionál a lap, a belső oldalra a fotó mellé néhány mondatot is lehet írni köszöntésképpen. De én most összeragasztottam a képeslapot és fotó rámaként használtam fel.

A másik képeslapnál nem magát a kartont domborítottam, hanem erre a célra készített vékony fémlapot. Bevallom, most először próbálkoztam a meglévő embossing sablonjaimat fém alapon használni, és az eredményt nem találtam tökéletesnek. Túl vékonyak a sziluettek és a fém tudja olya jól felvenni a mintát. Utána kell néznem, lehet hogy vannak külön fém megmunkáláshoz való sablonok is, csak elkerülték a figyelmemet a kreatív boltok gazdag áruválasztékának dömpingjében...

Bemutatom azért a végeredményt: a négyzet alakú kis fél lapon a sarkokat domborítottam meg, a sarkára fordítottam a lapot, majd kivágtam a közepén egy kis négyzet alakot a fotónak. A képeslapra illesztettem és az ablak helyét megjelöltem. A képeslap első laján kis ablakot vágtam és kétoldalú ragasztóval az ablakra illesztettem a fém "ablakkeretet".

Ez a fém lap próbaképpen született, igazi funkciója nincs- Talán poháralátétnek lehetne használni...

Mivel a fém szélek vághatnak, ha gyerek kezébe kerülnek, így az alját és a széleket beborítottam kartonnal.

Végül egy apró ajándékkísérő, ha mozijeggyel, színházjeggyel lepjük meg szeretteinket.

A jegy méreteit lemértem, 2-2mm-t ráhagyva kis tokot szabtam neki és még összeragasztás előtt néhány szívecske mintával díszítettem. Az oldalát érdemes úgy összeragasztani, hogy egy mozijegy alakúra hajtogatott kis újságpapírt beledugunk a tokba, így ha elfolyik a ragasztó, az felfogja. Pár percig - szintén újságpapír között - préselni szoktam a tokokat, így biztosan nem nyílik szét.

Közeleg a Valentin-nap. Nem vagyok nagy híve ennek az ünnepnapnak, de most eszembe jutott egy újabb ötlet az elfekvő fotóim hasznosítására, a múltkori hűtőmágnesek után.

Még Karácsony előtt vettem az IKEA-ban néhány egyszerű fatálcát (na jó, az alja csak farostlemez a költségtakarékosság miatt), hogy majd szalvétatechnikával díszítem. De nem maradt már energiám az ünnepek előtt elkészíteni, így ugrott mint sk ajándék. Azt viszont nem akartam, hogy idén Karácsonyig "raktáron maradjanak" a tálcák, így megcéloztam a Valentin napot.

Előkotortam a fotós paksamétát és kiválasztottam két tucat képet magunkról. Elrendezgettem mozaikszerűen a tálcán, hogy megnézzem melyik kép marad, melyiket hagyom ki. Néhány mutatósabbat teljes méretben hagytam, a többit megnyirbáltam: felesleges szereplőket levágtam, szabálytalan formára vagy szív alakúra formáztam a képet.

A tálca belső mérete alapján kiszabtam a takaró fóliát. A biztonság kedvéért kétoldalú ragasztóval néhány fotót rögzítettem a tálcához. A fotókkal beborított tálcára ráhelyeztem a fóliát és ragasztópisztoly segítségével rögzítettem a tálca széléhez.

Most már a férjemen a sor. Remélem veszi a lapot és végre egyszer ágyba hozza a reggelit vasárnap reggel.

Kellékek: IKEA/KLACK tálca (38*58cm) + fotók + vékony átlátszó műanyag fólia (Panton) + ragasztópisztoly

Papír méretek:

Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 1:√2,, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Bevezetése a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tartalma sérülne. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi.

A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m2. A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.

Papír vastagság:

Szerte a világban, ahol a metrikus rendszer van érvényben a papír tömegét gramm/m2-ben fejezik ki. A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) súlya tehát 5 g.

A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre.

Nyomdai ív: 16 nyomott oldal (meghajtva) függetlenül az alaktól.

Szeretem a "sorsfordító" történeteket, amikor valaki mer egy nagyot lépni a biztosból a bizonytalanba, hogy megvalósítsa álmait. Zsófi, akiről a Legutóbbi alkotás bejegyzésemben írtam, ilyen bátor lány. Néhány éve nyitott kis könyvkötő üzletet a Moszkva térről a Várba siető kis utcában. Pici, de annál hangulatosabb a műhely, ahol a hatalmas gépek uralják a teret, a tekintet mégis elkalandozik a sok szép papír alapanyag láttán.

Az üzlet elsődleges célja ugyan a régi, értékes könyvek megóvása, javítása. De Zsófi pedagógus lévén kiscsoportos foglalkozásokat is tart érdeklődők számára, ahol az 5 alkalmas sorozat alatt lehet elkészíteni az A6-os méretű kis jegyzetfüzetet. Néhány éve én magam is "szakkörös" voltam és kitanultam Nála a könyvkötés gyönyörű mesterségét, persze az időigényessége miatt nagy gyakorlatra azóta sem tettem szert...

Íme az első és mindezidáig egyetlen saját kézzel alkotott kis jegyzetfüzetem.

A szintén Tőle tanult doboz "építésnek" azonban sok hasznát vettem a lakásberendezésben, csinosításban:

újságtartókat,

cd-tartót,

jegyzetlap-tartót,

recept-tartót,

gyerekjátékokat elnyelő dobozokat építettem és tettem mutatóssá azzal, hogy beborítottam merített papírral.

A Matató Műhely címe: I. ker. Várfok u. 8.

Nyitvatartása:

Hétfőtől-Csütörtökig: 10 órától 13 óráig, 15 órától 17 óráig

Pénteken: 10 órától 13 óráig

Bejelentkezés szakkörre: telefonon 06-20/5817423

További érdekességek a Műhelyről, itt.

Zsófiról az Éva Magazin 2011. januári számában is olvashattok a Vargabetű sorozatban.

http://www.evamagazin.hu/otthon/16093_8222minden_konyvnek_lelke_van8221.html

2007  őszén jártam Párizsban egy kreatív kiállításon és vásáron (Salon Création & Savoir Faire), amit a Marie Claire Idées szervezett. Még sohasem jártam hasonlón, így nagy izgalommal vettem bele magam a forgatagba.

Egy része kiállítás volt, ahol a különböző alkotók vagy cégek reklámozták a portékáikat, általában egy-egy enterieur-t komponálva a termékek köré. De voltak műhelyek (atelier) is, előzetes bejelentkezés alapján részt lehetett venni 1-1 órás foglalkozásokon, ahol különböző technikákkal ismerkedhettek az érdeklődők (pl. üvegfestés, batikolás, és még sok minden más...).

A vásárban szerencsére a pénztárcám nem engedte, hogy mindent felvásároljak, ami megtetszett, de még így is málhás lóként hagytam el a helyszínt. Nem is annyira az anyagok varázsoltak el, hiszen a termékek közül gyakorlatilag itthon is mindent meg lehet már kapni max. 1-2 év késéssel eljutnak hozzánk a legújabb technikák és alapanyagok, hanem a szakirodalomra vetettem rá magam. Majd egy tucat újságot és könyvet vásároltam, aminek tekintélyes súlya volt.

Ekkor vásároltam egy csinos kis filc táskát, amiről levettem a szabásmintát és elkészítettem a most bemutatott táskákat. A filc anyag, amit nagy nehezen egy régi Röltex boltban találtam (Erzsébet krt, szemben a Madách Színházzal) sajnos kicsit vékonyabb volt a mintánál, így kevésbbé jó tartása a táskának. Előnye viszont, hogy könnyebb megvarrni.

Trapéz alak (25/30szélesség*23cm magasság), amit két oldalt egy-egy 6cm-es oldalpánt szélesít. A fülét is a filcanyagból varrtam: ez egy 1,5-2cm széles hurka , aminek a magassága 20 cm (tehát az anyagigénye 4cm*40 cm). A megmunkálást azzal könnyítettem, hogy a részeket úgy varrtam össze, hogy a szélek kifele nézzenek. Így jobban hozzáfértem a tűhöz a dupla filcanyag vastagsága ellenére is. A kész táska széleit pedig szebben lehetett eltisztázni, csak levágtam a varrás mentén a felesleges részeket. Mivel maga a táska sem túl nagy és a füle is inkább rövid, így csak karon hordható, nem vállon.

A táskákat itthon is kapható, kész filc mintákkal díszítettem, de lehet rá gyöngydíszítést is varrni.

Ha már szóba került a Kreatív vásár, körbenéztem a net-en, idén milyen vásárok lesznek a közeli országokban. Ha valaki megengedheti magának azt a luxust, hogy egy ilyen esemény köré szervezzen egy hosszú hétvégét, akkor ezeket ajánlom:

Creativworld (Christmasworld), Frankfurt (ez sajnos a múlt héten volt, de minden évben jan.végé kerül megrendezésre)

Creativ Salzburg (2011. márc. 4-6)

Creativa Dortmund (2011. márc. 16-20)

Hobby Show Milano (2011. márc.11-13 és nov.4-6), Hobby Show Roma (2011. okt.14-16)

Párizs - Salon Création et Savoir-Faire (2011. nov.17-21)

A programhoz szükségeltetik egy hasonló érdeklődésű barátnő, ennek hiányában egy nagyon türelmes férj, barát, vőlegény...

Mint sok nő, én is a táskák rabja vagyok. Nem merem megszámolni, mennyi van belőlük. De nemcsak vásárolni szeretem őket, hanem készíteni is.  Főiskolásként évente varrtam egyet, ugyanis a jegyzetek súlya igen megviselte még a strapabíró IKEA-s textileket is. De nagyon kedveltem a horgolt csipketerítőkből szabott táskákat, amihez az alap terítőket az Ecserin szereztem be.

Mostanában a kötött táskák izgatják a fantáziámat. Íme az eddig elkészült darab: egy trapéz-alakú, homokszínű, csavart-mintás, amit pamut anyaggal béleltem (na jó, anyu besegített a bélelésben, mert a precíziós dolgokhoz sokszor nincs türelmem) és fa fogantyút (Rayher termék) tettem rá.

Anyagok/Beszerzés: fa táskafül – Kreatív Hobby bolt

Ma sem nem kötöttem, sem nem festettem. Ma a konyhában kreatívkodtam. Reggel ugyanis átszaladtam a szüleimhez, hogy egykisügyintéznivalómvanvigyázzatokkérlekagyerekreegypárórát, de annyira belejöttek, hogy önként felajánlották a délutánt is bébiszittelésre. Nem kellett kétszer mondani, már indultam is hazafele. Örültem, hogy anélkül vásárolhatok be, főzhetek és moshatok hajat, hogy arra kelljen figyelnem mit vesz le a polcról, mit eszik meg a lurkó.

A szombati piacjáráson szép szál póréhagymát vettem és most hirtelen rámjött a lepény (franciául ejtsd: quiche, azaz kis) ehetnék. Ahogy nem szeretek a Praktika újságból sem semmi ajándéktárgyat egy-az-egyben a leírás alapján elkészíteni - mert mindig valahogy megcsavarom az ötletet -, úgy nem szeretek sütni-főzni sem recept alapján. Ugyan a nosalty-s blog receptje volt a kiinduló, de a lepény tésztáját felturbóztam 1/5 rész graham liszttel, a töltelékbe pedig a hagyma negyedét kicseréltem füstölt sajtra. Mivel már nem győztem kivárni, hogy elkészüljön a lepény, az utolsó 5 percre beindítottam a légkeverést, így szép aranybarnára sült tészta. Hmmmm!

A maradék hagymát pedig gyorsan felkockáztam és egy kis krumplival és zellerrel krémlevest csináltam Eminek. Neki nem ízlett annyira, mint a szokásos tejpép, de egy kis figyelemeltereléssel (mondóka és bábozás) sikerült mindent megetetnem vele.

Kislányom nagyon szereti a hűtőmágneseket. Leveszi, felrakja, leveszi, eldobja, én felrakom, leveszi, ha megkérem, felrakja…

Nem szeretek fotózni, merthogy bármennyire is szeretnék, nem nagyon tudok igazán jó képeket készíteni. Így aztán nem is ruháztam be eddig komolyabb gépbe, egy régi hagyományos gépem van. Ezzel szemben nagyon szeretek utazni és az utóbbi 10 évben elég sok helyen megfordultam. Rengeteget fotóztam, annak rendje, s módja szerint elő is hívattam a papír képeket és a legtöbbször itt meg is szakad a történet. Néhány igazán emlékezetes, nagy utazástól eltekintve nincsenek albumba rendezve a képek, hanem a PhotoPorst-os tasakban várják a szebb jövőt.

Mi köze ennek a hűtőmágneshez? Hát az, hogy Karácsony előtt jött a nagy ötlet: a mutatósabb képekből néhányat belamináltatok és kivágva, hűtőműgnest ragasztok a hátuljára és már készen is van a szóró-ajándék. Mit jelent a szóró-ajándék? Minden évben kitalálok valami apróságot, amit ajándékkísérőként ajándékozok. Ugyanis ki tudja az fejben tartani, hogy kinek-mikor-milyen „sk” ajándékot adott? Csilla tavalyelőtt kapott kézzel festett textil táskát, azelőtt decoupage-olt dobozt, Zsuzsi viszont még nem kapott textil táskát, a nagynéni viszont már kétszer is kapott merített papírral készített lámpaernyőt… brrrr…..  Így nincs keveredés. Mindenki ugyanazzal a technikával készült ajándékot kap, persze mindenki más milyet és Neki valót.

Az ifinkben (református ifjúsági kör, ami túlélte a házassági és gyerekvállalási hullámot) szokás, hogy jeles ünnepekkor Igés kártyákat ajándékozunk egymásnak pl. Karácsonykor, Új évkor. Néhány fotóra etikett matricára nyomtatott bibliai Igehelyeket ragasztottam a laminálás előtt, így az ajándék nemcsak egy szép kép, hanem egy-egy üzenet is.

A maradék mágnesek a saját hűtőnket díszítik. Emi kedvence persze az, amin anya is rajta van, ráadásul egy templom előtt áll, ahol a harangok azt mondják bimm-bamm-bimm-bamm, amit enyhe fejmozgással kell előadni, napjában ötször.

Laminálást szinte mindegyik fénymásoló szalon vállal, A4-es méret (erre 4 fotó fér) kb 100-150 Ft/db.

Az Operaház építési programját Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke felügyelte, aki ragaszkodott hozzá, hogy az építésénél magyar iparosok, céhek és művészek dolgozzanak, és az építéshez is lehetőség szerint Magyarországról származó anyagokat használjanak fel.. Az épület tervezője Ybl Miklós volt, míg a belső terek főbb freskóit Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítették. Az épületet díszítő szobrokat Marchenke Vilmos alkotta, díszítőfestésre pedig Scholtz Róbertet bízták meg. A homlokzat építéséhez felhasznált követ a Sóskútról, míg a lábazatok, az ajtó- és ablakkeretek alapanyagát a Besztercebányai Kőbányából szállították, csupán a belső burkolathoz használt márványt kellett Olaszországból szállítani.

Főiskolásként két évig idegenvezettem az Operaházban. Izgalmas volt a kulisszák mögé betekinteni. Egyik kedvencem Székely Bertalan A négy évszak című, a mennyezet alatt körülfutó falkép-fríze. Az allegórikus képeken a négy alapelemmel és a négy napszakkal jeleníti meg az évszakokat a művész. Az első a Tél: a képen havas, éjszakai tájban rőzsehordó gyerekcsapat és a Tűz elemére utaló vörösen lángoló tűzrakás, majd lapuló őz, és a már tavaszodó részeken vadászok láthatók. A második kép a Levegő elemét idéző derülten kék tavaszi ég alatt virágzó orgonák közt körjátékot játszó, bárányokkal foglalatoskodó gyermekek. A harmadik a nyarat ábrázolta a Víz elemével és a déllel társítva. Idilli tájban alvó gyerekek láthatók, nádas és egy tóban fürdő csoport, hattyúkkal, szivárvánnyal és dinnyeevőkkel. Az utolsó kép az őszé, a Földdé és az alkonyaté. A puttók szőlőt csavarnak, kelyhekből isszák a levét, sárguló lomboktól körülvéve.

Magyar nyelvű (valamint angol, német, olasz, francia és spanyol) idegenvezetés minden nap 15 és 16 órakor.

A nyolcvanas évek végén kaptam az első könyvet ajándékba, ami „nyugatról” szivárgott be és már kreatív szakirodalomnak mondható. Addig persze nem is kreatívkodásnak hívták ezt a foglalatosságot, hanem technika órának vagy barkács, kézimunka szakkörnek. Ez alapján a könyv alapján kezdtünk el a húgommal bizsukat gyártani: gyöngyöket gyúrni a hőre keményedő gyurmából, fülbevalókat készíteni szotyiból és parafából.

Főiskolás koromban a Francia Intézet könyvtárát látogattam sűrűn, mivel ott hozzá lehetett jutni olyan újságokhoz, mint az Elle, Elle Decor, Marie Claire abban az időben, amikor még itthon csak a Nők Lapja létezett. Fénymásolgattam belőlük a kötött pulcsik leírásait, amik persze sokkal vagányabbak voltak, mint a Fürge Ujjak-ban bemutatott darabok. Na jó voltak olyan kötős újságok, mint a Pulli és az Olasz kötőskönyvek amiből azért kényes ízlésem ellenére tudtam választani és megkötni pár csinos pulcsit.

Majd 97-ben megjelent a Praktika újság, betöltve egy nagy űrt a hazai piacon. Nemrégiben belelapoztam az első 3 év lapjaiba, mosolyogtatóan egyszerű kis alkotásokkal van tele. Nem csoda, hiszen az itthon kapható alapanyagok csak később kezdték el követni a nyugati trendeket.

A kreatív könyvek száma is ugrásszerűen megnőtt, több jó sorozat is van a piacon, de azt vettem észre, hogy ugyanazt a 3-4 témát keresem-vásárlom mindig: textilfestés, sablonok, adventi díszek és gyöngyözés.

Mikor elkezdtem dolgozni, megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy külföldi lapokat vásároljak. A legnagyobb kedvencem a mai napig a francia Marie Claire Idées, ami negyedévente jelenik meg. Némettudás hiányában is használható ötleteket találtam a Verena Kreativban. Selyemfestésnek szintén egy német lap (Seiden Malen) alapján kezdtem neki. Beszerzés - Relay üzleteki (Városház u. Kálvin tér). Kötős újságokat sokáig nem vásároltam, de a húgom hozott Amerikából néhány példányt és örömmel láttam, hogy az európai újságokkal ellentétben, ők elég sok modell leírást ingyenesen hozzáférhetővé tesznek a net-en. Azóta negyedévente belekukkantok az online újságokba pl.knitty.com.

Manapság már csak módjával vásárolok újságokat és könyveket, mert rájöttem évről-évre ismétlődnek az ötletek a farsang-húsvét-anyák napja-szüret-karácsony körforgás szerint.

Sablonokat (stencileket) széles választékban lehet venni a kreatív üzletekben, de vásárláskor érdemes figyelni arra, hogy a különböző vastagságú és anyagú sablonok más-más célt szolgálnak.

A vékony műanyag sablonok általában textilfestésre valók, ennek még jellemzője, hogy viszonylag nagy felületek "üresek", hiszen ecsettel nehéz lenne hozzáférni egy keskeny, szűk felülethez. A fémből készült és általában kisméretű sablonok jellemzően embossing-ra, azaz papír domborításra valók. A 2-3mm vastag, szintén nagy alakú, műanyag formák pedig a fali 3d-s dekorációt szolgálják.

Az egyik kedvenc sablon-sorozatomat az Ico Creativ gyártotta. Főleg gyerekeknek való mintákat (manók, angyalok, gyümölcsök, virágok) választottam, mivel az elmúlt években textiltáska-festés foglalkozásokat tartottam a Művészetek Völgyében.

Ha azonban nem találsz a kedvedre való mintát a boltokban, készíthetsz is. Ehhez egy kis kézügyesség és bátorság szükséges csupán, no meg néhány speciális eszköz: műanyag fólia, sniccer, vágólap (ezt esetleg helyettesítheted 3mm-es papírlemezzel), esetleg stencilvágó kisolló.

Először válaszd ki a mintát, amit szeretnél felhasználni. Bogarászhatod a kreatív újságokat, a speciális könyveket, vagy rajzold le szabad kézzel, amit mintaként megálmodtál. Mintát a net-ről is sok helyről le tudsz tölteni, elég beírnod a stencil, template, sablon, minta szavakat. Ha szűkíteni akarod a felhozatalt, írj be újabb kulcsszót magyarul (így egy kicsit kevesebb találatod lesz) vagy angolul pl. karácsony, christmas, Snoopny, flowers, ... Legutóbb 5 kattintásomba került egy jópofa Hello Kitty mintát találni, hogy az unokahúgomnak festhessek egy pólót.

Ha sikerült választani, helyezz rá a képre egy egy műanyag fóliát (ezt is a Panton-ban szoktam beszerezni) és másold át a mintát a fóliára alkoholos filccel. Én a mattosabb fóliát kedvelem, aminek kicsit egyenetlenebb a felszíne és kicsit vastagabb, mint a stencileknél szokásos. Azért kedvelem ezt a vastagabb fóliát, mert egyaránt lehet textilfestésre és embossingra használni.

A fóliát a vágólapra helyezve, sniccerrel óvatosan vágd ki a mintát. Ha nincs még nagy gyakorlatod a sniccer használatában, akkor haladj néhány mm-el a minta szélétől beljebb, így ha meg is csúszik a kezed, nem szaladsz ki a mintából. A kisebb hibákat, mintától való eltérést még mindig javíthatod kisollóval.

Elkészült! A leveles sablonnal egy neszeszert díszítettem legutóbb, de már pólóra is festettem ezt a mintát.

Fogadjunk, senki sem fog szembejönni az utcán hasonló mintával a pólóján!

Nagyon szeretem a kendőket, egész szép kis kollekcióm gyűlt már össze. Tavaly kaptam egy fél tucat különböző méretű-színű-mintájú kendőt. Egyet-kettőt használatba vettünk Emivel.

A nagy méretű, macis kendővel nem tudtam megbarátkozni és a nyakamba kötni, vagy vállra teríteni, nem az én stílusom ... van ilyen.

Emi viszont nagyon szereti a macikat.

Így jött az ötlet, hogy "öltöztessek fel" vele egy IKEA/Granat párnát.

Természetesen kisebb méretű kendővel is lehet hasonló dekorációt készíteni. Az sem baj, ha nem teríti be teljesen a kendő a párnát, hanem kilógnak a csücskei, főleg ha az alap párna színes, mint ebben az esetben is.

Még egy ötlet: a kendőt ajándék csomagolásra is kitűnően lehet használni, akár párna az ajándék, akár egy üveg bor, vagy egy doboz bonbon.