Ma sem nem kötöttem, sem nem festettem. Ma a konyhában kreatívkodtam. Reggel ugyanis átszaladtam a szüleimhez, hogy egykisügyintéznivalómvanvigyázzatokkérlekagyerekreegypárórát, de annyira belejöttek, hogy önként felajánlották a délutánt is bébiszittelésre. Nem kellett kétszer mondani, már indultam is hazafele. Örültem, hogy anélkül vásárolhatok be, főzhetek és moshatok hajat, hogy arra kelljen figyelnem mit vesz le a polcról, mit eszik meg a lurkó.
A szombati piacjáráson szép szál póréhagymát vettem és most hirtelen rámjött a lepény (franciául ejtsd: quiche, azaz kis) ehetnék. Ahogy nem szeretek a Praktika újságból sem semmi ajándéktárgyat egy-az-egyben a leírás alapján elkészíteni - mert mindig valahogy megcsavarom az ötletet -, úgy nem szeretek sütni-főzni sem recept alapján. Ugyan a nosalty-s blog receptje volt a kiinduló, de a lepény tésztáját felturbóztam 1/5 rész graham liszttel, a töltelékbe pedig a hagyma negyedét kicseréltem füstölt sajtra. Mivel már nem győztem kivárni, hogy elkészüljön a lepény, az utolsó 5 percre beindítottam a légkeverést, így szép aranybarnára sült tészta. Hmmmm!
A maradék hagymát pedig gyorsan felkockáztam és egy kis krumplival és zellerrel krémlevest csináltam Eminek. Neki nem ízlett annyira, mint a szokásos tejpép, de egy kis figyelemeltereléssel (mondóka és bábozás) sikerült mindent megetetnem vele.
