Az Operaház építési programját Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke felügyelte, aki ragaszkodott hozzá, hogy az építésénél magyar iparosok, céhek és művészek dolgozzanak, és az építéshez is lehetőség szerint Magyarországról származó anyagokat használjanak fel.. Az épület tervezője Ybl Miklós volt, míg a belső terek főbb freskóit Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítették. Az épületet díszítő szobrokat Marchenke Vilmos alkotta, díszítőfestésre pedig Scholtz Róbertet bízták meg. A homlokzat építéséhez felhasznált követ a Sóskútról, míg a lábazatok, az ajtó- és ablakkeretek alapanyagát a Besztercebányai Kőbányából szállították, csupán a belső burkolathoz használt márványt kellett Olaszországból szállítani.
Főiskolásként két évig idegenvezettem az Operaházban. Izgalmas volt a kulisszák mögé betekinteni. Egyik kedvencem Székely Bertalan A négy évszak című, a mennyezet alatt körülfutó falkép-fríze. Az allegórikus képeken a négy alapelemmel és a négy napszakkal jeleníti meg az évszakokat a művész. Az első a Tél: a képen havas, éjszakai tájban rőzsehordó gyerekcsapat és a Tűz elemére utaló vörösen lángoló tűzrakás, majd lapuló őz, és a már tavaszodó részeken vadászok láthatók. A második kép a Levegő elemét idéző derülten kék tavaszi ég alatt virágzó orgonák közt körjátékot játszó, bárányokkal foglalatoskodó gyermekek. A harmadik a nyarat ábrázolta a Víz elemével és a déllel társítva. Idilli tájban alvó gyerekek láthatók, nádas és egy tóban fürdő csoport, hattyúkkal, szivárvánnyal és dinnyeevőkkel. Az utolsó kép az őszé, a Földdé és az alkonyaté. A puttók szőlőt csavarnak, kelyhekből isszák a levét, sárguló lomboktól körülvéve.
Magyar nyelvű (valamint angol, német, olasz, francia és spanyol) idegenvezetés minden nap 15 és 16 órakor.
