Saját kézzel

Mire nem jó egy maroknyi ropogós müzli golyó vagy fahéjas karika? Nos, karácsonyfadísznek is igen mutatós. Megmutatom:

A karikás müzlihez nem kell más csak egy közepes vastagságú arany cérna, esetleg keskeny arany szalag. Egy-egy karikát felfűzve, a cérnán egy fél csomót kötöttem, hogy ne csúszkáljanak el a füzéren.

A bogyós verzióhoz cérnát és tűt használtam, mivel át kell szúrni a müzli golyókat. Ugyanúgy félcsomóval rögzítettem. 2-3cm-es közöket hagytam a bogyók között és 2-3m hosszú füzéreket fűztem. Az asztali díszhez "újrahasznosítottam" az Óbudai Főtéren elszürcsölt tea poharát.

Karácsony után pedig kitehetjük a girlandokat a kerti fákra, a cinegék biztosan örülnek majd a csemegének!

Egy gyors megoldás, ha nincs kedved ajándékkísérő kártyákat írogatni. Irodai, öntapadós etikett lapokra karácsonyi mintákat nyomtattam, ezzel "címkéztem" fel a csomagokat.

A mintákat a net-ről vadásztam le és sima word dokumentumba illesztettem be. Egy titka van az eljárásnak, nagyon pontosan kell lemérni az etikett lapok méretrácsait és azt a word-ben táblázatban előállítani. A clipart mintákat szintén a megfelelő méretre kell kicsinyíteni és beilleszteni a dokumentumba. Persze egy próbanyomtatás sem árt sima papírra, hogy ne a drága etikett papírt pazaroljuk, ha mégsem jól illeszkednek a minták a hálóra.

Karácsony alkalmából elővettem édesanyám által készített nyomdákat, amit PVC padló lapból készített sniccer, penge segítségével. A karácsonyfa és hópihe felhasználása igen sokféle lehet, képeslap, csomagolópapír is díszíthető vele, de most kipróbáltam, hogy mutat sima fehér szalvétán.

Krumpliból is készítettem (egyszer használatos) nyomdát, mézeskalács forma segítségével.

A boltban készen vásárolt nyomdákat szintén kipróbáltam szalvétán és képeslapon egyaránt.

De nagyobbacska gyerekek kezébe is bátran adhatjuk a nyomdát, ők maguk készíthetik el a család nevében kiküldendő  képeslapokat, ajándékkísérő kártyákat.

Öko-csomagolás, ugyanis a színes bandana kendőt remélem szívesen használják majd az unokatesók és keresztgyereknek a későbbiekben. A csomag tartalmában is igyekeztem "öko" lenni, amennyire lehet, a csoki mikulás ugyan kötelező, de mellette pörkölt mogyorót, mandulát, pisztáciát, aszalt gyümölcsöket tettem a csomagba.

Ezt a barna árnyalatos kendőt próbának szántam, az új aranyszínű selyemkontúrt akartam kipróbálni, ezért egyszerű mintát választottam. Az ötletet a Seiden Malen német lap adta, ahol az egyik alkotó egy ausztrál fotósorozat alapján készített "busman" sziklarajzokhoz hasonló faliképet, selyem alapon. Ebből a minta sorozatból vettem én is néhány motívumot.

A kontúrozás technikáján még van mit tanulnom, elég sokszor átfolytak egymásra a színeim, de nem bánom, nekem így is kedvencem lesz ez a barna sál :-)

Még advent idején is az őszi színek rabja vagyok. A szalmakoszorút széles, arany szalaggal tekertem körül, majd sárga és narancs gyertyákat tettem rá. A gyertyák köré pedig kisebb-nagyobb tobozokat, terméseket, csillagánizst rögzítettem ragasztópisztollyal.

Múltheti, arborétumi sétánk ihlette, ezt az őszi ajtódíszt. Nem kell hozzá más, csak egy karácsonyi szalmakoszorú és 5-6 őszi színekben pompázó bandana kendő. Ez utóbbi helyettesíthető bármilyen színes 20*30cm-es anyagdarabbal. A kendőket (mivel ezek kb 50*50cm-esek), hosszában négyrét hajtom, és kicsit rézsútosan körbetekerem vele a szalmakoszorút. A kendők végeit 1-1 gombostűvel rögzítem. A koszorú tetején levő kendőt masnira kötöm és ezt rögzítem az ajtóhoz.

Kihasználva a napsütéses szép napot, a Vácrátóti arborétumban töltöttük a mai délelőttöt. Az őszi színek, formák, illatok inspirációval és jókedvvel töltöttek fel mindannyiunkat.

A kijáratnál pedig saját készítésű lekvárokba futottunk, som, berkenye, homoktövis és megannyi sosem-látott lekvár és szörp fajta... néhányat mi is kiválasztottunk.

Ismét egy girland, de ezúttal nem papírból, hanem narancshéjból!

Idejében szólok, hogy ha valaki hasonlót szeretne készíteni, akkor az ősszel elfogyasztott narancsok hámozásánál legyen résen és kezdje el gyártani a szükségek csillag formákat.  Amennyire csak lehet, nagy darabokban hántsuk le a gyümölcsről a héjat. Nekem átlag 5-6 csillagot sikerült kiszaggatnom (mézeskalács sütőformával) 1 narancshéjból. Egy 5m-es füzérhez pedig kell kb. 50 csillag. A frissen kiszaggatott narancsformákat hurkapálcára (vagy még jobb a hegyes végű barbecue pálca) fűztem fel és 4-5 napig szárítottam a konvektor közelében, úgy hogy minden nap megmozgattam a pálcikán levő díszeket, nehogy "rátapadjon" és később ne tudjam lehúzni róla. Miután összegyűlt a szükséges mennyiségű narancs-csillag, vékony arany szalagra vagy fonálra felfűztem.

A karácsonyfán is volt egy hosszú füzérünk, de a tavalyi ajtódíszre is került néhány darab.

Mióta felfedeztem a Barka Fonal boltját és Gabi kötős blogját, azóta nagy lelkesedéssel vetettem bele magam újra a kötésbe. Főiskolás korom óta nem nagyon volt időm kötőtűt kezembe venni, de most Emi méretében szívesen készítek el egy-két darabot. A nyári topjához csupán néhány méternyit használtam el a színes fonalakból, a virágok kihímezéséhez, így a maradék fonalakat most sapkák készítésére fordítottam.

A mintákat a 100 hullámos minta c. könyvből vettem, amiből alig bírtam választani a sok nagyszerű és mutatós minta közül.

Emi egy szürke alapon színes (rózsaszín-mályva-korall-pink) csíkos sapit kapott, magamnak pedig egy áttört mintás zöld sapkát kötöttem.

Ma Szentendrén sétálgatva belebotlottunk a Karácsony Múzeumba! Így feltöltődtem a csillogó-villogó díszek élményével.

Ha Karácsony, akkor mindenképp előveszem a mintalyukasztóimat. Az ajándékkísérő kártyákhoz ezt használom legszívesebben. Mintalyukasztókat 2-3 méretben és nagy választékban találsz minden kreatív üzletben. Ami az én kedvencem: karácsonyfa és csillag alakú. Fontos tudni, hogy a mintalyukasztóval elsősorban papírt tudunk megmunkálni (abból is csak bizonyos vastagságig, de mint az alább kiderül, én sikeresen használtam öntapadós fólia kivágására is. Fémlemezt, textilt viszont nem lehet vágni vele.

Az első ötlet, a legkézenfekvőbb: ajándékkísérő kártyák, képeslapok készítése. A4-es méretű Kaskad kartont szeretek használni leginkább (Panton boltokban kapható). A képeslaphoz félbevágom az A4-es kartont, majd félbehajtom (tehát 2 db lesz belőle). Az ajándékkísérőhöz pedig 8db-ra vágom az A4-est, a méret így 10.5cm*7.3cm). A mintalyukasztóval kivágom a mintát a kartonból és félreteszem a kieső papírdarabot, mert szeretem a "negatív" mintát is felhasználni egy másik, eltérő színű kartonon.

Második ötlet: nem szeretek kidobni semmit, ami szép és újrahasznosítható. Tavaly a szoptatás ideje alatt rákaptam a Lidl-ben kapható négercsókra, ami amellett hogy nagyon finom és kalóriadús, szép, csillogó ezüst kartonban van becsomagolva (a belső borítása). Gyűjtögettem-gyűjtögettem, majd mikor már kifolyt a sok kartonlap a szerkény háta mögül, elkezdtem gondolkodni, hogy mire lehetne felhasználni. Ekkor jött az ötlet, hogy készítsek karácsonyi girlandot (füzér magyarul?). Ehhez vettem egy viszonylag drága, de nagy méretű csillag lyukasztót, ami sikeresen vitte a vastag kartont. Vettem még ezüst színű szalagot és ragasztópisztollyal 2 csillagot összeragasztottam úgy, hogy közte legyen a szalag. Kb. 8-10cm-re vannak egymástól a csillagok, de ez ízlés dolga, hogy kinek milyen "lépéstávolság" tetszik. A karácsonyfán is jól mutat, de ablakkeretre is el tudom képzelni ahogy függőlegesen 4-5 füzér lefut. Nálunk karácsonyi szezon után a csilláron talált helyet, amit a kislányom szívesen elnézegetett és mutogatott lelkesen a csillagokra, amíg kisebb volt.

A girlandot természetesen nemcsak karácsonyi hangulatban lehet elkészíteni, hanem színes papírokból, virágos mintával is mutatós lehet az ablakban.

Harmadik ötlet: a kiürült bébi kajás üvegeket szintén gyűjtögetem, ezek kaptak most új funkciót, mécsestartókká avanzsáltak. A letisztított üveget még alkoholos vattával is áttörölgettem, hogy majd jól ragadjon rá az öntapadós matrica. Több színben vásároltam öntapadós fóliát és a különböző lyukasztók segítségével vágtam ki belőlük mintákat. Persze szabad kézzel is lehet vágni a fóliából és akkor még változatosabb alakzatokat lehet csinálni. De eredeti funkciójában is használhatjuk a feldíszített üveget, tavaly pl. házi készítésű narancslekvárt vagy natúr mogyorót, diót, kesudiót, mazsolát tettem az üvegekbe és mézzel töltöttem fel.

Mióta Emi bölcsibe jár, nálunk is pörgősebb lett a reggel és ezzel együtt a reggeli is. De vasárnap kijár egy kis kényeztetés. A két kedvencünket teszem most közkinccsé:

Friss baguette

Többnyire otthon készítem a kenyeret (még jó, hogy divatba jött a kenyérsütő gép ajándékozás az esküvők alkalmából), sima és teljes kiörlésű búza vagy rozsliszt keverékéből. Ez nagyon kényelmes megoldás, mivel csak a hozzávalókat kel bepakolni a gépbe és a keveréstől kezdve, a dagasztáson át, a kelesztésig és sütésig nincs további teendőnk. A baguette recepthez azonban kézi keverőgépet használok, 5 perc keverés, 30 perc kelesztés után meg lehet formázni a 3 baguette formát és a fém sütőformában kb. 20 perc alatt elkészül a friss, ropogós francia kenyér!

Hozzávalók (3db 10dkg-os kenyérkéhez): 250ml langyos tej + 1tk cukor + 1 kocka friss élesztőt felfuttatunk, 500g liszt (ebből 100-150g teljeskiőrlésű) + 1,5tk só + 100g olvasztott vajat összekeverünk és hozzáadjuk a tejben felfuttatott élesztőt. Alaposan összekeverjük a kézi robotgép dagasztó fejével. Meleg helyen 30 percig hagyjuk megkelni.

Pikelet - ausztrál zabpelyhes palacsinta - Stahl Judit nyomán

Egyszer kezembe került egy Stahl magazin, amiben volt egy válogatás a világ palacsinta receptjeiből. Nekünk a zabpelyhes lett a kedvencünk. Annál is inkább mert fejenként 2 db-nál többet nem lehet megenni belőle, annyira tápláló ez a pufi palacsinta, így nekem sem kell fél órát állnom a tűzhelynél.

Hozzávalók: 5dl tej + 16dkg zabpelyhet összekeverünk előző este (!) és a hűtőbe tesszük, másnap reggel összekeverjük a többi hozzávalót 6dkg liszt + 2kk szódabikarbóna + 2kk sütőpor + csipet só + 2ek barnacukor + 0,5kk fahéj + 2 egész tojás + 8dkg olvasztott vaj, majd belekeverjük a zabpelyhes tejet. Vajon megsütjük a sűrű palacsinta tésztát, ami a sütőpornak köszönhetően kicsit "felpuffad". A fahéjnak és barna cukornak köszönhetően nem is kellene hozzá további "feltét", de azért mi nyakon öntjük egy kis juharfa sziruppal.

Nemrégiben bukkantam rá a net-en a Furoshiki technikára. Ez a japán "csomózási" eljárás a kendők sokféle felhasználását jelenti. A kendőket használhatjuk sálként fejre, nyakra, csípőre, mell köré tekerve, erről talán már mindenki hallott, vagy talán maga is használta egyik-másik megoldást a strandon. Különböző formájú ajándékok csomagolásaként is használhattunk már kendőt. Ami viszont teljesen új volt nekem és megbizsergette a fantáziámat, a táskakészítés!

Egy egyszerű négyzetalakú kendőből több változat is készíthető. Előkaptam hát egy ajándékba kapott Szász Endre grafikával díszített kendőt, amit az anyaga miatt (100% PP) nem kedveltem és sálként nem használtam, egy ütött-kopott táskámat viszont kiválóan "felöltöztette".

Annyira kedvet kaptam a kendőzéshez, hogy elővettem a 8-10 éve nem használt selyemfestő szettemet és festettem egy 90*90cm-es selyemsálat. A kezem ugyan kicsit remegett, amikor nekikezdtem a kontúrok megrajzolásának, de a kék-zöld-türkiz színek keverését és a kendő "kiszínezést" már nagyon élveztem. 

Pontosan 87-et kell aludni és itt az Ünnep! Úgy döntöttem idejében elkezdem a készülődést a Karácsonyra, mivel Emi lányom bölcsibe kezd járni és hamarosan visszamegyek dolgozni, így okosan kell beosztanom a szabadidőmet.

Minden héten szeretnék egy kis ötlettel hozzájárulni az ünnepi díszítéshez, ajándékkészítéshez.

Íme, az első bemelegítésnek. 5 perc alatt elkészül! A készen vásárolt filc díszeket 2 technikával tettem egyedivé. Textilfestéssel és gyöngy rátéttel.

A fehér hópelyhek finomságát, könnyedségét egy csillag alakú gyöngyház gomb és néhány arany színű kásagyöngy felvarrásával emeltem ki. Mivel a filc anyag elég vastag a tűt az anyagon belül vezettem el, így a hátoldalán sem látszik a varrás nyoma. De ha mindkét oldalra varrunk gyöngyöt, az még jobb!

A hópelyheket különböző mintával és színnel díszítettem textil filccel. A barna színű macit úgy festettem ki fehér, ill. a szívecskét piros filccel, mintha mézeskalács lenne. A színeket választhatjuk a Karácsonyfa fő színének megfelelően. Ajándékkísérőnek is ajánlom. De képeslapot is lehet készíteni a felhasználásukkal.

A filc hozzávalókat a Hobbyművész boltjaiban vásárolom, ott mindig nagy a választék és ha van 8db-os kiszerelés, akkor az ára is kedvező.

Mivel egyre több időt töltenek szüleim a vidéki birtokon, így édesapám szülinapi ajándékaként egy pétanque (ejtsd: pétank) pályát építettünk. Ezt a Franciaországban népszerű golyó játékot 20 éve ismertem meg, de akkor őszintén szólva nem nagyon kötött le, kicsit unalmasnak találtam. Néhány éve viszont a Római part egyik sörözőjéhez tartozó pályán ráéreztem a játék ízére. Remélem a családom tagjaira is ráragad a lelkesedés :-)

A pálya építéséhez először is megfelelő helyet kellett keresnünk: 4m*12m az ideális pályaméret, a mienk egy kicsit keskenyebb, de mivel adott volt egy 3m*15m-es kicsit süllyesztett földterület kert végében (a "gatter" mellett), így megspóroltuk a terület kiásását. A kapálást és gyomirtást nem tudtuk megspórolni, de ez sem volt több néhány óránál.

Egy kis matek után (számold ki mennyi köbméter anyagot nyel el a pálya, ha 20cm vastagon, vagy ha 30cm vastagon borítja a sóder...) megrendeltük a szükséges fedőanyagot, a 4-es (vagy 3-as?) finomságú sódert, de homok is megfelel a célra. Ezt szépen elterítettük a pályán és kijelöltük a kezdővonalat.

Utánanéztünk a játékszabályoknak, amit kinyomtalva-laminálva a pálya mellett tartunk.

A Decathlonban olcsó és nagyon profi pétanque szettek közül lehet választani, nekünk a legolcsóbb verzió is tökéletesen bevált! Kezdődhet a JÁTÉK!

Még a nyár elején szerveztem egy 3 napos varrótanfolyamot, ahova egy kedves régi ismerősömet hívtam oktatni, aki nagyon profin szab-varr, főállásban is ezt tanítja. Ugyanis szívesen varrogatok, de sokszor ért már csalódás, ha egy szabásminta alapján nem sikerült a ruha, vagy elakadtam a leírás értelmezésénél.

Az első nap (mivel még nem volt teljes a csapat létszáma) ismerkedtünk a gépekkel és öltéstechnikákkal, megtanultunk géppel stoppolni és rátét-foltot varrni egy gyerek által összepecsételt ruhára.

Második nap már komolyabb feladat várt ránk: egy nadrág elejét kellett elkészíteni, cipzárral, zsebbel-zsebbetéttel.

Harmadik nap fakultatív alkalom volt: pörgős szoknya méretre készítés és táska varrás.

Leltár a legforgalmasabb napon: 4 kismama, 5 gyerkőc, 1 unokahúg, 2 bébiszitter, 1 nagymama és 1 oktató

Ez a projekt édesapám keze munkáját dicséri! A vidéki birtokon került megépítésre ez a kb 1,5m átmérőjű, majd 2m magas nádkunyhó, az unokák és rokon gyerekek nagy örömére.

Az alapja hatszögletű, ami maradék fagerendákból készült, erre épült fel a gúla alakú léc váz, amire egy-egy maroknyi nádköteget erősítettünk fel dróttal.

A korábban már emlegetett, csiga párna kollekcióm újabb darabokkal bővült!

A szabásminta ugyanaz, de mivel sok szép, vidám nyári anyag került a kezembe, kénytelen voltam mindből párnát varrni.

Amint a képen látszik kitűnő segédeszköz, állva-ülve alváshoz :-)

Egy másik technika alkalmazásával is készítettem párnákat. Már régóta foglalkoztat a zsinór nyomtatás, így most kipróbáltam! Karton lapra csigavonalban felragasztottam a vastag zsinórt, majd egy lapos tálba textil festéket tettem és mint az ovisok boldogan pecsételtem a vászon anyagra. Ebből  egy 30*50cm-es "övet" készítettem, amivel felöltöztettem az IKEA-s  50*50cm-es piros és zöld párnákat.

Annyira nem tudtam abbahagyni a pecsételést, hogy a lurkó sima fehér body-ja is kapott egy-egy csiga nyomatot.

Bár már hónapokkal ezelőtt bukkantam rá erre a honlapra és játékra, de csak a héten volt alkalmam elmenni a Barka Fonal boltjába és bevásárolni a csodásnál csodásabb színű fonalakból.

Eminek készítettem egy kis pörgős szoknyácskát a FabTextiles "Tilda" anyagból, felső résznek pedig kis topot kötöttem a Barka "Kabala" pamut fonalából, a Tilda anyagból vett virágmintát  részben belekötöttem, részben kézzel hímeztem, amihez maradék, színes Gilice fonalat használtam. Bár a top kicsit nagy még Emire, de majd jövő nyárra belenő...

Pénteken kezdődik a Művészetek Völgye! Mivel édesanyám az egyik szervező falu szülötte, így a kezdetektől figyelemmel kísérem a programokat. A fesztivál jelképe a Völgycsiga, ami most több alkotásra ihletett.

Készítettem két különböző sablont, az egyik klasszikus csiga és kagyló motívum, a másik kicsit stilizáltabb csigavonal, mindkettőt könyvből másoltam. Az egyiket fekete, a másikat natúrszínű lenvászon párnahuzatra festettem, amit korábban varrtam. Felhasználásukkal készült a textil díszítés a párnára.

A másik ötlethez a sablont nagy méretben is elkészí-tettem, és csíkos vászon anyagból kiszabtam, össze-varrtam, majd szivacs törmelékkel kitömtem az elkészült párnát. Eminek nagyon tetszik ahogy tekeredik a csiga :-)

A csíkos anyagból egy egyszerűbb szabás-vonallal steppelt párnát is készí-tettem, így teljes lehet a párna kollekciónk.

Még az áprilisi Rögtönző Varroda foglalkozáson tanultam a Cellux csoporttól a műanyag flakonokból való ékszerek, kitűzők, egyéb apróságok készítését, de a májusi alkalmon készítettem ezt a kulcstartó halacskát. (fotót pedig a napokban sikerült készítenem róla...)

A hal 5 részből áll: test, 1-1 oldalpikkely és 1-1 fejrész, így mindkét oldalról mutatós. A részeket egy kis fémszegeccsel illesztettem össze, ami a hal szemét adja ki. A pikkelyeket bőrlyukasztóval és szegecs patentoló kis szerszámmal készítettem.

Már elkezdtem gyűjtögetni a szép műanyag flakonokat, további apróságok készítéséhez. Az álmom egy metálszínű Lenor öblítő flakon, de a gyerek miatt mi sajnos nem használhatunk ilyen parfümös öblítőket :-)

Tudom, hogy hihetetlen nagy választék van esküvői üdvözlőlapok és díszcsomagolók terén én mégis szeretem magam elkészíteni, mind a kísérőkártyát, mind az ajándékot rejtő szatyrocskát. Az ajándék is saját kézzel készült, csak nem az enyémmel... a kerámia és szappankészítés fortélyaiba ugyanis (egyenlőre) nem kívánok elmerülni. Azokat a múlt hétvégi, szekszárdi kirakodóvásáron sikerült beszereznem a tegnapi esküvőre.

A mézes szappanra egy kis írólapot tekertem, ugyanis nem voltam megelégedve a "gyári" csomagolással és egy kis rajzzal tettem vidámabbá.

Az üdvözlőlaphoz való nagy, szíves embossing mintát tavaly vettem, de eddig nem volt alkalmam kipróbálni. Most végre eljött a megfelelő pillanat! Ez a szolid, egyszerű, domborított minta nekem nagyon tetszik, remélem a menyasszony-barátnőmnek is elnyerte a tetszését.

A gondosan becsomagolt kerámia fürdőszobai szettet, egy szintén saját készítésű díszzacskóra rejtettem. A zacskót fehér nátron papírból hajtogattam, az alját belülről kartonnal megerősítettem. A zacskó fogó részét is tartósabbá és szebbé varázsoltam egy kartonpapír csíkkal, amire szintén apró szívecskéket "domborítottam".

Még mindig tart a lámpa őrületem... Ez a darab, a csokipapíros lámpához hasonlóan szintén a Kiká-s, olcsó fehér lámpára egy újabb variáció. Egyszerű szalvéta technikával készült, igaz a napraforgó szirmait pontosan körbevágni, majd felragasztani nem volt kis feladat, de elbíbelődtem vele.

Mindkét oldalát egy-egy motívum díszíti.

Gyerekszobában vagy vidéki nyaralóban jól mutat.

Megint egy lámpa ötlet, azaz hogyan talál funkcióra a régóta gyűjtögetett csokipapír gyűjteményem... Az olcsó fehér, kis hangulatlámpára (Kika, 1500,-Ft) aranyszínű Pocket Coffee papír fecniket kasíroztam. Azért jó ez a csokipapír mert a belső része nem műanyag vagy alufólia, hanem papír és jól ragad a textil lámpaernyőre is. A gyárilag 3*3cm-es papírdarabok széleit kézzel kicsit letéptem, így szabálytalanabb és (szerintem) mutatósabb négyzeteket kaptam, amit 3 sorban ragasztottam a lámpára.

Néhány éve a Hobbyművész boltban fellelt préselt virágos merített papírok (Bagmati papír néven fut a boltban...) indítottak el az "ipari méretekben" történő lámpa gyártásban.

Akkoriban lehetett még kapni az IKEA-ban egy nagyon olcsó, papírborítású lámpaernyőt, amire gyorsan és szépen lehetett kasírozni a merített papírt. Nem kellett más csinálni, mint "levenni" a mintát a lámpaernyőről, újságpapírból kivágni a mintát, majd kiszabni a merített papírból a formát 1-2 cm ráhagyással, kikeverni egy nagy adag ragasztót és felapplikálni a búrára a papírt, gondosan behajtogatva a széleket.

A most kapható textil borítású búrákra is el lehet készíteni ugyanezt, csak több ragasztó és türelem kell hozzá.

Készítettem 10-15 darabot különböző virágmintákkal, amiből a legkelendőbbnek a kis kékvirágos lámpa bizonyult. Akkortájt születtek barátnőim első babái, ők sorra ilyet kaptak az első baba-vizitkor. De lakásavatón és esküvőn is szerepelt ajándékként...

Az én kedvencem a rózsamintás, ami sokáig a állólámpaként funkcionált, majd az új lakásba költözéskor mennyezeti lámpává avanzsált és a konyhánkban talált helyet. 

De kedvelem az újságpapír-pöttyöst is, ami viszont még gazdára vár... ehhez készítettem egy jegyzettartót is papírlemezből. Szerintem jól mutatna egy íróasztalon ez a szett, de momentán nem dolgozom, hanem Emizek...