Saját kézzel

Kislányom nagyon szereti a hűtőmágneseket. Leveszi, felrakja, leveszi, eldobja, én felrakom, leveszi, ha megkérem, felrakja…

Nem szeretek fotózni, merthogy bármennyire is szeretnék, nem nagyon tudok igazán jó képeket készíteni. Így aztán nem is ruháztam be eddig komolyabb gépbe, egy régi hagyományos gépem van. Ezzel szemben nagyon szeretek utazni és az utóbbi 10 évben elég sok helyen megfordultam. Rengeteget fotóztam, annak rendje, s módja szerint elő is hívattam a papír képeket és a legtöbbször itt meg is szakad a történet. Néhány igazán emlékezetes, nagy utazástól eltekintve nincsenek albumba rendezve a képek, hanem a PhotoPorst-os tasakban várják a szebb jövőt.

Mi köze ennek a hűtőmágneshez? Hát az, hogy Karácsony előtt jött a nagy ötlet: a mutatósabb képekből néhányat belamináltatok és kivágva, hűtőműgnest ragasztok a hátuljára és már készen is van a szóró-ajándék. Mit jelent a szóró-ajándék? Minden évben kitalálok valami apróságot, amit ajándékkísérőként ajándékozok. Ugyanis ki tudja az fejben tartani, hogy kinek-mikor-milyen „sk” ajándékot adott? Csilla tavalyelőtt kapott kézzel festett textil táskát, azelőtt decoupage-olt dobozt, Zsuzsi viszont még nem kapott textil táskát, a nagynéni viszont már kétszer is kapott merített papírral készített lámpaernyőt… brrrr…..  Így nincs keveredés. Mindenki ugyanazzal a technikával készült ajándékot kap, persze mindenki más milyet és Neki valót.

Az ifinkben (református ifjúsági kör, ami túlélte a házassági és gyerekvállalási hullámot) szokás, hogy jeles ünnepekkor Igés kártyákat ajándékozunk egymásnak pl. Karácsonykor, Új évkor. Néhány fotóra etikett matricára nyomtatott bibliai Igehelyeket ragasztottam a laminálás előtt, így az ajándék nemcsak egy szép kép, hanem egy-egy üzenet is.

A maradék mágnesek a saját hűtőnket díszítik. Emi kedvence persze az, amin anya is rajta van, ráadásul egy templom előtt áll, ahol a harangok azt mondják bimm-bamm-bimm-bamm, amit enyhe fejmozgással kell előadni, napjában ötször.

Laminálást szinte mindegyik fénymásoló szalon vállal, A4-es méret (erre 4 fotó fér) kb 100-150 Ft/db.

Az Operaház építési programját Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke felügyelte, aki ragaszkodott hozzá, hogy az építésénél magyar iparosok, céhek és művészek dolgozzanak, és az építéshez is lehetőség szerint Magyarországról származó anyagokat használjanak fel.. Az épület tervezője Ybl Miklós volt, míg a belső terek főbb freskóit Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítették. Az épületet díszítő szobrokat Marchenke Vilmos alkotta, díszítőfestésre pedig Scholtz Róbertet bízták meg. A homlokzat építéséhez felhasznált követ a Sóskútról, míg a lábazatok, az ajtó- és ablakkeretek alapanyagát a Besztercebányai Kőbányából szállították, csupán a belső burkolathoz használt márványt kellett Olaszországból szállítani.

Főiskolásként két évig idegenvezettem az Operaházban. Izgalmas volt a kulisszák mögé betekinteni. Egyik kedvencem Székely Bertalan A négy évszak című, a mennyezet alatt körülfutó falkép-fríze. Az allegórikus képeken a négy alapelemmel és a négy napszakkal jeleníti meg az évszakokat a művész. Az első a Tél: a képen havas, éjszakai tájban rőzsehordó gyerekcsapat és a Tűz elemére utaló vörösen lángoló tűzrakás, majd lapuló őz, és a már tavaszodó részeken vadászok láthatók. A második kép a Levegő elemét idéző derülten kék tavaszi ég alatt virágzó orgonák közt körjátékot játszó, bárányokkal foglalatoskodó gyermekek. A harmadik a nyarat ábrázolta a Víz elemével és a déllel társítva. Idilli tájban alvó gyerekek láthatók, nádas és egy tóban fürdő csoport, hattyúkkal, szivárvánnyal és dinnyeevőkkel. Az utolsó kép az őszé, a Földdé és az alkonyaté. A puttók szőlőt csavarnak, kelyhekből isszák a levét, sárguló lomboktól körülvéve.

Magyar nyelvű (valamint angol, német, olasz, francia és spanyol) idegenvezetés minden nap 15 és 16 órakor.

A nyolcvanas évek végén kaptam az első könyvet ajándékba, ami „nyugatról” szivárgott be és már kreatív szakirodalomnak mondható. Addig persze nem is kreatívkodásnak hívták ezt a foglalatosságot, hanem technika órának vagy barkács, kézimunka szakkörnek. Ez alapján a könyv alapján kezdtünk el a húgommal bizsukat gyártani: gyöngyöket gyúrni a hőre keményedő gyurmából, fülbevalókat készíteni szotyiból és parafából.

Főiskolás koromban a Francia Intézet könyvtárát látogattam sűrűn, mivel ott hozzá lehetett jutni olyan újságokhoz, mint az Elle, Elle Decor, Marie Claire abban az időben, amikor még itthon csak a Nők Lapja létezett. Fénymásolgattam belőlük a kötött pulcsik leírásait, amik persze sokkal vagányabbak voltak, mint a Fürge Ujjak-ban bemutatott darabok. Na jó voltak olyan kötős újságok, mint a Pulli és az Olasz kötőskönyvek amiből azért kényes ízlésem ellenére tudtam választani és megkötni pár csinos pulcsit.

Majd 97-ben megjelent a Praktika újság, betöltve egy nagy űrt a hazai piacon. Nemrégiben belelapoztam az első 3 év lapjaiba, mosolyogtatóan egyszerű kis alkotásokkal van tele. Nem csoda, hiszen az itthon kapható alapanyagok csak később kezdték el követni a nyugati trendeket.

A kreatív könyvek száma is ugrásszerűen megnőtt, több jó sorozat is van a piacon, de azt vettem észre, hogy ugyanazt a 3-4 témát keresem-vásárlom mindig: textilfestés, sablonok, adventi díszek és gyöngyözés.

Mikor elkezdtem dolgozni, megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy külföldi lapokat vásároljak. A legnagyobb kedvencem a mai napig a francia Marie Claire Idées, ami negyedévente jelenik meg. Némettudás hiányában is használható ötleteket találtam a Verena Kreativban. Selyemfestésnek szintén egy német lap (Seiden Malen) alapján kezdtem neki. Beszerzés - Relay üzleteki (Városház u. Kálvin tér). Kötős újságokat sokáig nem vásároltam, de a húgom hozott Amerikából néhány példányt és örömmel láttam, hogy az európai újságokkal ellentétben, ők elég sok modell leírást ingyenesen hozzáférhetővé tesznek a net-en. Azóta negyedévente belekukkantok az online újságokba pl.knitty.com.

Manapság már csak módjával vásárolok újságokat és könyveket, mert rájöttem évről-évre ismétlődnek az ötletek a farsang-húsvét-anyák napja-szüret-karácsony körforgás szerint.