Végre lehet kapni padlizsánt 500,-Ft alatt. Így elkészíthettem az idei első rakott vagy inkább töltött (?) padlizsánomat, ami évek óta az egyik kedvenc receptem. A padlizsánt legyezőformában felvágom, megsózom és állni hagyom, amíg levet ereszt, majd alaposan lemosom a sót és tiszta textil konyharuhával (lehet papírtörlővel is, de abból sok a szemét...) felitatom a vizet. Közben 2 fej hagymából és 4-5 paradicsomból (vagy 1 kockára vágott paradicsom konzervből) készítek egy szósz alapot, amit olaszos fűszerekkel ízesítek bazsalikom, oregano, sózni nem kell a padlizsán elég sós marad. Nem kell nagyon megpuhulnia, mert a sütőben még lesz ideje... A padlizsán legyezőit megtöltöm sonka, sajt, paradicsom és kaliforniai paprika szeletekkel és a szósszal megágyazott tepsibe/jénaiba teszem. Fólia alatt kb 45 perc alatt puhára sül, de érdemes ellenőrizni a padlizsán száránál.
Eminek nagyon ízlett, pedig most találkozott életében először a padlizsánnal :-)
Egyik nyáron Mazsával, találtunk a nagymamám garázsában két maroknyi mozaikkockát, még abból a hagyományos, natúrszínű, nem mázas fajtából, amivel régen körberakták a vidéki házak ablakait. Gondolkoztunk erősen, hogy mit lehetne kezdeni vele... Akkor éppen gyerekfoglakozásokat tartottunk a Művészetek Völgye alatt és az egyik foglakozásból visszamaradt pár darab kerek hűtőmágnes, amit Mazsa elkért. Ennyi. El is felejtettem volna az egészet, ha Karácsonykor nem kapom ajándékba ezt az aranyos kis hűtőmágnes szettet. A kis mozaikok hátára nem kellett más, mint egy csepp pillanatragasztó, az elejére pedig egy szabad kézzel rajzolt "égbolt", holddal és sok csillaggal. Az a jó benn, hogy szinte bárhogyan összerakható, mutatós képet ad. A sarkai ugyan már megviselődtek egy kicsit, mivel Emi lányom nemcsak kirakni szereti, hanem a járólaphoz csapkodni is...