Saját kézzel

Ha már előkerült a varrógép a hétvégén körbenéztem a fiók és szekrény mélyén... és elfekvő készleteim között találtam egy 50*80cm-es juta zsákot, amivel a méretei miatt nem tudtam mit kezdeni, ezért 4 részbe vágtam és a Tilda sorozat/Napsugaras otthon könyvben található szabásminta alapján bélelt tárolót varrtam. Bélésként zöld és piros karácsonyi mintás patchwork anyagot használtam. Diót, mandulát, szaloncukrot és pattogatott kukoricát tettem bele és máris beköszöntött a karácsonyi hangulat a lakásba.

ötlet: ha a zsák száján levő visszahajtásba zsinórt húzunk, akkor mikulás csomaggá avanzsálhat vagy ha van türelmünk 24db-ot készíteni hasonló tárolókból, kicsit kisebb méretben, akkor adventi kalendárium is lehet belőle

Múlt hétvégén ismét varrótanfolyamot szerveztem, de inkább kiscsoportos konzultáció lett belőle. Attila hathatós felügyelete mellett sógornőm és a nagyfia párnákat készített, én pedig új ruhát varrtam Lencsinek a maradékból.

Milán farmeringből lett párna ötletét közkinccsé teszem, mert szerintem nagyon egyedi lett. Az ingből úgy vágott ki egy 40*50cm-es darabot, hogy a nyakrész és a gombolást sértetlenül hagyta, alá betoldott egy 40*20cm-es részt, így a nyaknál eltűnt a "lyuk". Az eleje 10cm-el hosszabb a hátánál, a párna szélének összevarrásánál a hosszabb eleje részt hátra hajtva varrjuk le, így átlapolós lett a párna, nem kellett gomblyukazni sem.

Andi lovacskás párnája szintén régi ingekből készült. Az elejére pedig rátétként került felvarrásra a lovacska egy maradék IKEA-s anyagból.

A farmering levágott ujjára ránézve megláttam benne Lencsi baba új ruháját. Csak egy picit kellett fazonírozni rajta, a kézelőnél kivágtam egy negyednyi kört, és behajtva visszaszegtem, majd a vállaknál apró öltésekkel összevarrtam. A baba könnyen öltöztethető-vetkőztethető (és ez elsődleges szempont most a lányomnál) az ing kézelő patentjaival.

A múlt héten egyik este pattogatott kukoricát fűztünk a férjemmel, az adventi koszorúhoz, ez persze azonnal felkeltette Emi lányom érdeklődését és a válaszomat mondván "készülődünk a Karácsonyra" rögtön megjegyezte. Azóta a kedvenc jelmondata: "Én is készülődök a karácsonyra", ami nála annyit tesz, hogy mindennap belekukucskál az ablakban álló gumicsizmájába, ami már hetek óta várja a Mikulást...

Szóval, az idei adventi koszorú "kültéri" darabja egyszerű, de mutatós. Az alapja egy 40cm átmérőjű fém koszorú fenyő és magyal ágakkal felöltöztetve. Mivel a nappali átalakítása a "fűzöld" jegyében folyik éppen, így az adventi gyertya is élénk zöld lett (megjegyzem ez volt a legolcsóbb a dm-ben kapható 7-8cm-es vastag gyertyák közül). Díszítésképpen kapta a már említett pattogatott kukorica füzért, amit vékony drótra fűztünk, amit könnyen a gyertya köré lehetett csavarni 2-3 sorban.

Egy próba erejéig csipkébe is felöltöztettem a gyertyát, de hamar beláttam, h a robusztos koszorúhoz nem illik ilyen filigrán minta...

megjegyzés: a mikrós popcorn nem jó az ilyen díszítéshez, mert sós is és vajas is, összemaszatol mindent. Mi natúr szemes kukoricát használunk és pattogtató gépet, ez utóbbi hiányában egy serpenyő is megteszi, fedő alatt 5-6 perc alatt kipattog a kukorica, de fél percenként meg kell rázogatni (de ne teflonos legyen a serpenyő, mert azt összekarcolja a kukorica).