Saját kézzel

Papír méretek:

Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 1:√2,, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Bevezetése a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tartalma sérülne. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi.

A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m2. A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.

Papír vastagság:

Szerte a világban, ahol a metrikus rendszer van érvényben a papír tömegét gramm/m2-ben fejezik ki. A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) súlya tehát 5 g.

A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre.

Nyomdai ív: 16 nyomott oldal (meghajtva) függetlenül az alaktól.

Az Operaház építési programját Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke felügyelte, aki ragaszkodott hozzá, hogy az építésénél magyar iparosok, céhek és művészek dolgozzanak, és az építéshez is lehetőség szerint Magyarországról származó anyagokat használjanak fel.. Az épület tervezője Ybl Miklós volt, míg a belső terek főbb freskóit Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítették. Az épületet díszítő szobrokat Marchenke Vilmos alkotta, díszítőfestésre pedig Scholtz Róbertet bízták meg. A homlokzat építéséhez felhasznált követ a Sóskútról, míg a lábazatok, az ajtó- és ablakkeretek alapanyagát a Besztercebányai Kőbányából szállították, csupán a belső burkolathoz használt márványt kellett Olaszországból szállítani.

Főiskolásként két évig idegenvezettem az Operaházban. Izgalmas volt a kulisszák mögé betekinteni. Egyik kedvencem Székely Bertalan A négy évszak című, a mennyezet alatt körülfutó falkép-fríze. Az allegórikus képeken a négy alapelemmel és a négy napszakkal jeleníti meg az évszakokat a művész. Az első a Tél: a képen havas, éjszakai tájban rőzsehordó gyerekcsapat és a Tűz elemére utaló vörösen lángoló tűzrakás, majd lapuló őz, és a már tavaszodó részeken vadászok láthatók. A második kép a Levegő elemét idéző derülten kék tavaszi ég alatt virágzó orgonák közt körjátékot játszó, bárányokkal foglalatoskodó gyermekek. A harmadik a nyarat ábrázolta a Víz elemével és a déllel társítva. Idilli tájban alvó gyerekek láthatók, nádas és egy tóban fürdő csoport, hattyúkkal, szivárvánnyal és dinnyeevőkkel. Az utolsó kép az őszé, a Földdé és az alkonyaté. A puttók szőlőt csavarnak, kelyhekből isszák a levét, sárguló lomboktól körülvéve.

Magyar nyelvű (valamint angol, német, olasz, francia és spanyol) idegenvezetés minden nap 15 és 16 órakor.

Tudod, mit jelent a kasírozás? A kisokos szerint: Rétegelő eljárás, amelynek során legalább két vagy annál több anyagpályát adhéziós kötéssel egyesítenek. Nedves kasírozás esetén vizes alapú ragasztóanyagot, száraz kasírozás esetén szerves oldószeres ragasztóanyagot, viaszkasírozásnál melegömledéket (hot-melt) alkalmaznak.

Magyarul: amikor a képet, csomagolópapírt vagy egyéb papírt ráragasztjuk, felapplikáljuk a hordozóra, egy másik felületre. Mint pl. a recept-tartó dobozkám a "Legutóbbi alkotás" bejegyzésemben. De kasírozással készülnek a papírmasé edények, és szerintem annak minősül a decoupage technika is. A ragasztó a használt anyagtól függően, lehet egyszerű tapétaragasztó, decoupage lakk, speciális.többkomponensű ragasztó, vagy akár saját kézzel főzött-kevert anyag.

Tudtad, hogy a foghagyma is alkalmas a ragasztásra? Hatodikban ezt állította egy osztálytársam technika órán, de még sohasem próbáltam...

Ellenben már 2 bejegyzésben is emlegettem az általam kevert alap-ragasztót, amelyet papír munkáknál pl. découpage, kasírozás szoktam használni. Nagy előnye, hogy jóval olcsóbb, mint a speciális ragasztók és gyorsan ki lehet keverni egy újabb adagot vasárnap du-án, amikor alkotás közben egyfogyott a ragasztód és zárva van a kreatív bolt.

Hozzávaló: háztartási keményítő (dm-ben is lehet kapni)

Recept: 2 evőkanál keményítőt kikeverek kevés hideg vízzel, majd hozzáöntök kb. 1,5-2dl  forró vizet, de közben figyelem a massza állagát. Akkor jó, ha hasonlít egy igazi belga forró csoki állagához, ami már majdnem puding. De az sem baj, ha folyékonyabbra sikerül... A végén szükség szerint hozzá lehet tenni profi papír ragasztót, én a Planatolt használom, amiből 2 evőkanálnyit rakok az elkészült 2-2,5dl masszához. Kis befőttes üvegbe teszem a ragasztót és használat után hűtőben tárolom. Akár hónapokig is eláll, de újabb használat előtt nem árt egy érzékszervi vizsgálatot tartani (szaglás).

Az állagnál arra is érdemes odafigyelni, mire akarjuk használni. Ha pl. egy nagy dobozt, vagy megkopott újságtartó rekeszt akarunk csomagolópapírral bevonni, mivel vastag a papír jobb a sűrűbb massza, nem issza be annyira az anyag a ragasztót. Finomabb munkáknál, mint a szalvéta technika, vagy selyempapír borítás megfelelőbb a hígabb ragasztó, mert vékonyabb felületet képez a tárgyon, amire rágasztjuk.