Saját kézzel

Idegen tollakkal ékeskedem ezúttal... ugyanis más is bír kreatív vénával a családunkban :-) Sógornőmtől kaptuk ez a memory játékot, ami azon túl hogy nagyon igényes kidolgozású és pont megfelelő méretű, még családi fotóalbumnak is beillik, ugyanis a tavalyi szüret képeit kell párba rendeznünk a játék során.

Mivel tökéletes karácsonyi ajándéknak tartom ezt az ötletet, bemutatom az elkészítését. A kiválasztott fotókat azonos méretűre vágjuk, formázzuk a képszerkesztő programban, majd mindegyikből kettőt nyomtatunk (nyomtattatunk), lehetőleg színesben. A fotókat 5mm-es papírlemezre kasírozzuk és óvatosan kisimítjuk. Érdemes profi papírragasztót venni. pl. Planatol, ugyanis a kártyalapok a játék során erősen igénybe lesznek véve. A lemez másik oldalára tetszőleges dekorpapírt ragasztunk. A mi kártyáinkon egy szép piros, virágindás Tassotti papír van. Ha megszáradtak a felragasztott papírlapok, a kártyákat méretre vágjuk. Ezt a lemez vastagságot nem ajánlom sniccerrel vágni, mert rendkívül nehéz szépen dolgozni. Ha van otthoni papírvágó gépünk (nem a görgős, hanem a karos verzió), azzal meg lehet próbálkozni, de javaslom inkább egy könyvkötőhöz, vagy a Pantonba elvinni a lemezt és méretre vágatni.

A csomagolás sem lehet mellékes egy saját készítésű ajándéknál, a memory kártyák tárolására is alkalmas kis patchwork zsák tökéletes megoldás lehet.

Ki mondta, hogy a Karácsonyt csak fahéj-szegfűszeg-narancs illat lengheti körül? Idén nálunk enyhe rózsa illat volt a sláger. Honnan jött az ötlet? Hát a tavalyi zöld mániám miatt a karácsonyfa is kiwi zöldre sikerült, aminek nem volt túl nagy sikere, ezért úgy döntöttem, kedvezek a lányosnak és rózsaszín-fehér "királylányos" lesz az idén (értsd: 2013-ban) a dekoráció.

Ennek egyik fő eleme volt a fehér sóliszt gyurma és filc díszek, valamint a rózsaszín illatzsákok.  A zsákokat használt színfogó kendőkből varrtam. Mivel lányos ház vagyunk és a ruhák többsége rózsaszín, piros, lila, narancssárga ezért a mosás után a kendők gyönyörű színekben pompáznak, amit nem volt szívem kidobni és félretettem, "jó lesz az még valamire" felkiáltással. Nemrégiben jutott eszembe, h illatzsákot lehetne varrni belőle, hiszen az anyaga kicsit lyukacsos, engedi szellőzni, illatozni a benne levő virágszirmokat, potpourrit.

2 különböző formájú szív formát vágtam ki kartonból, kb. 8-10cm magasakat és rárajzoltam a kendőkre. Nem vágtam ki, hanem a varrógép zipzár programjával 2-3mm széles öltéssel sűrűn letűzve varrtam össze a 2 réteget, követve a szív formát. Alul hagytam 2 cm nyílást. az öltés mellett kívülről levágtam a felesleges anyag darabot, megtöltöttem a zsákot virágszirmokkal (40 éves szülinapi csokor maradékaira cseppentettem pár csepp illóolajat) és összevarrtam a lyukat a zsákon. Kézzel varrtam fel az 1cm széles organza szalagot a szívre, masnit mintázva.

Már tervbe vettem, hogy az idei levendula szüret után, levendulás zsákokat is készítek.

:-) Valentin napra is jó ötlet.

Igaz, már bő egy hete az új évben járunk, mégis megírok még néhány karácsonyi bejegyzést, lesz idén is Karácsony!

Mivel tavaly befürödtem egy kicsit az első adventi kalendáriumommal, mivel a 3 éves lányom egy nap alatt 6 csomagot pakolt ki, most újítottam és csak egy nagy zsákot varrtam, amiből mindennap húzhattak egy-egy apró édességet. (megjegyzem most fele akkora sikere sem volt a csokinak, mint tavaly, még mindig félig van a zsák..., lehet h túl magasra tettem fel a lépcsőfordulóban...)

Készítése: elővettem egy régi zsákot, ami évek óta várta jobb sorsát (talán pénzszállító zsák volt az előző érában) és néhány zöld árnyalatú filc darabot. Szabad kézzel megrajtoltam a fenyő sablont, majd rétegenként kivágtam a filc darabokból a "fenyő ágakat" és kézzel felférceltem a zsákra.

Vékony piros selyemszalagból 20cm-es darabokat varrtam a zsákra elszórva, amire műanyag kis gömböket (forrás. Hobbyművész) fűztem, amit előtte megtöltöttem m&m csokigolyókkal.

Nagy sikere volt a zsáknak (a csokinak, mint már említettem kevésbé...)

A történet ott kezdődik, hogy 2 éve a sövény metszésekor lehulló ágakból Emi és a nagyszülők megépítették Füles kunyhóját (emlékszel még erre a Százholdas Pagonyból?). Idén nyáron azonban Emi felszámolta a kunyhót, mondván "most már elég volt belőle", de nekem nem volt szívem kidobni a sok "jóvágású" faágat, hanem elterveztem belőle a karácsonyi ajtódíszt.

Ehhez az egyforma ágakat kicsit méretre kellett igazítani, ami elég sok időt vett igénybe, mert fűrésszel, metszőollóval próbálkoztam, még egy harci sérülést is szereztem, úgyhogy ezt az eljárást nem javaslom senkinek, legközelebb én is inkább kölcsönkérem a szomszéd ágvágóját...

Szóval az ágakat egyre rövidebbre igazítottam, hogy egy fenyőfa formát adjanak ki az egyre rövidebb faágak és vékony madzaggal felfűztem, az ágak között 2-2cm távolságot hagytam, hogy a későbbiekben könnyen díszíteni lehessen.

A sóliszt gyurmát Emivel közösen készítettük el, mézeskalács formákkal szaggattuk a díszeket és elsősorban gyöngyökkel díszítettük. Kísérleteztem a különböző vastagságú-vékonyságú sóliszt gyurma tésztákkal, a nagyon vastag (1-2cm) nem vált be, mert nem száradt ki rendesen. A nagyon vékony (2-3mm) viszont érdekesen felpödrődött száradás közben ez néhány formának előnyére vált pl. harang. A díszeknek még frissen lyukat fúrtunk egy hurkapálcával, majd sütőbe toltam és alacsony fokozaton, nyitott sütőajtó mellett szárítottam kb. 2 órán keresztül, közben meg is fordítottam őket. További kísérlet volt a tészta kinyújtásakor horgolt csipke terítő lenyomatot készíteni és utána kiszaggatni a formákat, valamint a sütidekorációs betűsablonokkal feliratot tenni a díszekre.

A kész, kiszáradt sóliszt gyurma díszeket vékony, piros selyemszalaggal kötöttem fel a fenyőfa forma ágakra. A fűzéshez tompa hegyű, kisfejű hímzőtűt használtam (ezt 4 évesek is kézbe vehetik).

Újra elővettem a Cellux csoport egyik programján tanult technikát, ami a kidobásra ítélt műanyag flakonok újrahasznosítását segíti. Már néhány apróságot készítettem is pl. kulcstartót, de most a karácsonyfára is szerettem volna néhány díszt készíteni. Íme az eredmény:

Hozzávalók: műanyag flakon, bőrlyukasztó, ringliző szerszám, olló (ha több rétegű díszt készítünk ringli is kell)

Elkészítés menete: a netről vagy kreatív újságból nyomass ki egy mintát (vagy rajzolj szabad kézzel) és a megtisztított, szétvágott flakon "lapos" felületére alkoholos filccel rajzold rá, vágd ki. Ha élesnek találod a flakon szélét a kivágott forma szélét reszeld meg körömreszelővel vagy óvatosan tartsd gyertyaláng (öngyújtó) fölé, h egy kicsit megolvadjon a műanyag, de vigyázz, nehogy feketére pörkölődjön, vagy lángra kapjon. A bőrlyukaszatóval és a ringlizővel készíts tetszés szerinti mintát a formára, ez utóbbi kis "puklikat" nyom a műanyagba, de nem lyukasztja ki. A függőnek is üss egy lyukat és fűzd fel cérnára, szalagra és mehet a fára :-)

Megszülettek a csomagoló tasakok a nyomdázós kekszhez, mivel ez lesz idén a sláger ajándék nagynéniknek, barátoknak. Találtam ugyanis néhány organza darabot a varrásra váró anyagok között.

Varrás menete: 2-szer mérve a hosszát kiszabtam az anyagot+4cm ráhagyás a szalag behúzónak. Színt színre fektetve oldalt összevarrtam. Kifordítva a rajz alapján visszahajtottam a tetejét és közel a hajtáshoz levarrtam (a szalag szélességéhez képest + 0,5cm legyen a "cső"). Pengével vagy ollóval két kis lyukat vágtam kívülről a tasakon a csövön, majd behúztam a selyemszalagot.

Ötlet: az organzából készült tasak potpourri tárolására is kiváló, hiszen áttetsző, látszanak a virágszirmok, termések, levelek, és az illatuk is érvényesülhet.

Ki az akinek még halványan rémlik a milton kapocsról  valami a technika órákról? esetleg jancsiszeg? Mostanában új dizájnos kapcsokat lehet kreatív boltokban venni, én nem tudtam ellenállni neki... tegnap este legyártottam a prototípusokat, mert ma délután a szomszéd gyerekeket hívtam egy kis kézműveskedésre.

Hozzávalók: színes papír, karton, (az ezüst karton újrahasznosított desszertes doboz belseje), cikk-cakk olló vagy mintavágó (nekem az Efco márka vált be), mintalyukasztó, milton kapocs és bőrlyukasztó.

Elkészítés: 6db különböző átmérőjű kör sablont készítettem (3-8cm átmérőig), ezt vastag kartonból vágtam ki, majd a sablon alapján a különböző színű papírokból köröket vágtam ki, hol sima ollóval, hol a cakkossal, hullámossal. Tetszőlegesen egymásra helyeztem 2-3 különböző méretű karikát és a közepét bőrlyukasztóval kilyukasztottam, ezt érdemes úgy tenni, hogy a papírok alá vagy még egy vastag karton vagy esetleg egy műanyag darabot teszünk, mert így könnyen átviszi a lyukasztó a legalsó réteget is. A lyukba betesszük a kapcsot és a hátoldalon szétnyitjuk a két szárát. Az elkészített díszt egy vékony cérnával átszúrva karácsonyfadíszt kapunk, de csomagolást is díszíthet, vagy képeslapot, vagy bármit :-)

Az én gyerekkoromban a darálós keksz volt az a süti, amit anyukám velünk, gyerekekkel együtt készített, hiszen nagyon nem lehetett elrontani... Elérkezett az idő, hogy Emi lányom is belekóstoljon a közös sütés örömébe (bár a nyáron már sokat segített a nagyinak). Ehhez a művelethez én is egy egyszerű keksz receptet néztem ki, mégpedig olyat amiben hasznosítani tudom a megmaradt gyömbér darabokat. Stahl Judit svéd gyömbéres keksz receptje alapján készítettem a tésztát. Annyit módosítottam a recepten, h nem gombócokat formáztam belőle és hempergettem meg kristálycukorban, hanem kinyújtottam és Emivel együtt kiszaggatuk a mintákat.  A kis és nagy kerek, valamint a virág formából nekem a virágos tetszett, Emi pedig a kis kerek formákat szerette. A nyomdázást pedig Emi önállóan végezte. Az utolsó gombóc tésztát túl vékonyra nyújtottam ki, ezért azt töltelékesre készítettük, a két vékony lap közé sós mogyorókrémet tettem, a szélét kissé összenyomkodtam és utána került a tetejére a "pecsét".

A keksz nyomdákat 4-5 éve vettem a Wamp-on, sajnálom h nem tettem mellé a névjegyet, hogy ki készítette, mert akkor még nem tudtam h mire lesz jó, csak megtetszettek a porcelán (? vagy kerámia) nyomódúcok.

Még évekkel ezelőtt készítettem egy Burda Karácsony sablon alapján ezt az "árnyékképet". Fekete fotókartonból sniccerrel, ollóval vágtam ki az aprólékos mintát, majd hátulról színes selyempapírt ragasztottam rá. A két oldal ablakot kissé behajtva egy mécses elé szoktuk kitenni az ünnepek alatt.

Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek… ha a szemébe tekintek,
Benne ragyognak a nap, a hold, a csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek…
Ez az ács-műhely… ezek a forgácsok…
Mit tehettem érte?… mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta a szakállamat.
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja…
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium

Variációk az adventi koszorúra, nem mintha olyan sok szabad időm lenne, hogy variálgassak... de több ötletem is volt...

Az első: színes pamut krepp anyagot tekertem a koszorú köré, majd egy vékony, jó esésű tüll anyaggal körbevontam, hogy tompítsam a színes anyag mintáit. Porcelán karimájú gyertyatartóba sima vékony fehér gyertyát tettem, úgy hogy előtte 3 gyertyából levágtam 1-2-3cm-t hogy a negyedik vasárnapra "összeérjenek" a magasságban. Kis fejű szárított rózsát tűztem a gyertyák tövébe.

Marcipántorta, így hívom ezt az egyszerű koszorút. Fehér rugalmas pamut anyaggal szorosan bevontam a koszorút, alul apró öltésekkel rögzítettem. A gyertyatartók betűzését követően csipke szalagot tekertem a koszorú köré. 

...Emi első adventi kalendáriumát. Mivel a Mikulás nem hozhatta, mert Ő csak 5-én érkezik...

Az újrahasznosítás szellemében készült az a kalendárium, a hóember egy szakadt fehér frottír lepedőből született, a csomagokat pedig a tasak készítő technikával újságpapírból hajtogattam.

Hóember méretei: 30cm átmérőjű kör a feje, 36cm-es a pocakja és 42cm-es a "lába". A két alsó gömböcöt szivacstörmelékkel tömtem ki, majd miután az elfogyott a fejét egy gumilabdával... de ha ez előbb jut eszembe, biztosan keresek még két labdát, ugyanis gyorsabb, tisztább (a szivacstörmelék után ugyanis rögtön porszívózhattam) és "kerekebb" lett volna a végeredmény. Szemét-száját textil filccel rajzoltam, az orrát egy negyed körcikk filc anyagból varrtam, a sapkáját pedig Eszter (6 hónapos) ruhatárából vettem kölcsön. 

Mind a Hóembert, mind a tasakokba csomagolt meglepetéseket a tetőtérbe vezető lépcsőre rögzítettem.

(a második nap tapasztalatai alapján: teljesen felesleges a számozással bíbelődni, a Háromévesem úgysem ismeri még a számokat, mindig a legnagyobb csomagot akarja... másrészt nem kézmagasságba kellett volna elhelyezni az egészet, mert Emi ma már 3 csomagot kipakolt...)

Ha már előkerült a varrógép a hétvégén körbenéztem a fiók és szekrény mélyén... és elfekvő készleteim között találtam egy 50*80cm-es juta zsákot, amivel a méretei miatt nem tudtam mit kezdeni, ezért 4 részbe vágtam és a Tilda sorozat/Napsugaras otthon könyvben található szabásminta alapján bélelt tárolót varrtam. Bélésként zöld és piros karácsonyi mintás patchwork anyagot használtam. Diót, mandulát, szaloncukrot és pattogatott kukoricát tettem bele és máris beköszöntött a karácsonyi hangulat a lakásba.

ötlet: ha a zsák száján levő visszahajtásba zsinórt húzunk, akkor mikulás csomaggá avanzsálhat vagy ha van türelmünk 24db-ot készíteni hasonló tárolókból, kicsit kisebb méretben, akkor adventi kalendárium is lehet belőle

A múlt héten egyik este pattogatott kukoricát fűztünk a férjemmel, az adventi koszorúhoz, ez persze azonnal felkeltette Emi lányom érdeklődését és a válaszomat mondván "készülődünk a Karácsonyra" rögtön megjegyezte. Azóta a kedvenc jelmondata: "Én is készülődök a karácsonyra", ami nála annyit tesz, hogy mindennap belekukucskál az ablakban álló gumicsizmájába, ami már hetek óta várja a Mikulást...

Szóval, az idei adventi koszorú "kültéri" darabja egyszerű, de mutatós. Az alapja egy 40cm átmérőjű fém koszorú fenyő és magyal ágakkal felöltöztetve. Mivel a nappali átalakítása a "fűzöld" jegyében folyik éppen, így az adventi gyertya is élénk zöld lett (megjegyzem ez volt a legolcsóbb a dm-ben kapható 7-8cm-es vastag gyertyák közül). Díszítésképpen kapta a már említett pattogatott kukorica füzért, amit vékony drótra fűztünk, amit könnyen a gyertya köré lehetett csavarni 2-3 sorban.

Egy próba erejéig csipkébe is felöltöztettem a gyertyát, de hamar beláttam, h a robusztos koszorúhoz nem illik ilyen filigrán minta...

megjegyzés: a mikrós popcorn nem jó az ilyen díszítéshez, mert sós is és vajas is, összemaszatol mindent. Mi natúr szemes kukoricát használunk és pattogtató gépet, ez utóbbi hiányában egy serpenyő is megteszi, fedő alatt 5-6 perc alatt kipattog a kukorica, de fél percenként meg kell rázogatni (de ne teflonos legyen a serpenyő, mert azt összekarcolja a kukorica).

A Barkás Szerpentin fonalnak köszönhetően gyorsan, csodaszép ajándékokat készíthettem a kis családomnak. A 100% merino gyapjú puhaságával csak gyönyörű színei vetélkedhetnek, és mivel minden gombolyag színátmenetes, így egy elkészült sál vagy pulcsi 4-5 szép színben pompázik.

Lányom keresztanyja egy 2m-es, rojtos "Flódni" sálat kapott, a férjem egy szolidabb "Pingvin"-nel gazdagodott, Emi lányom már színes mellényében várja a "Farsangot". Bevallom nem tudtam ellenállni, magamnak is is készítettem egy garbós-bebújós sálat, őszi "Avar" színekből.

Ami pedig a gyorsaságot illeti, íme a ráfordított idő: 2m-es sál esti 3 film alatt készült el, férjem sála Bp-Tárnok oda-vissza a kocsiban, Emi mellénye 1 film, saját sálam 2 film :-)

Ezek a képeslapok azért kétéltűek, mert miután átadtam a szeretteimnek, ismerőseimnek a jókívánságaimat, ők fel tudják használni a rajta levő dekorációt, karácsonyfadíszként.

A képeslaphoz A4-es színes kartonokat használtam fel, amit félbevágtam, majd félbehajtottam. Az elejére két apró bemetszést vágtam sniccerrel, ezen bújtatom át a díszek szalagját és elől masnira kötöm.

Először csak hagyományos díszeket használtam fel erre a célra, pl. készen kapható szalma fonatos, vagy faragott fa díszeket.

Majd bővítettem a palettát és a filc csillagokat is felapplikáltam a képeslapra.

Az idén pedig minimál verzióban gyöngyház csillagokat fűztem vékony arany fonálra és tettem a lapok elejére.

A múlt héten átlapozgattam az évek során összegyűjtögetett Praktika és Burda Karácsony lapokat és tetszetős papír csillag dekorációkat találtam.

Gyerekek lefoglalására is nagyon jó ötlet lehet, biztosan nagy becsben lesznek majd a saját kézzel készített karácsonyfadíszek.

Az alap mindkét esetben négyzet alakú papírlap, amit negyedbe vagy nyolcadrészbe hajtogatunk. Érdemes különböző nagyságú papírlapokat használni, így változatosabb mintákhoz jutunk.

A kivágós verziónál (ezt fehér papírból készítettem) tetszés szerinti mintát vágunk ki a papírból, majd kihajtjuk a papírt. Megfordult a fejemben, hogy egy-egy fotót is rakok a csillagok közepébe, de lusta voltam átböngészni a fotó archívumot... pedig Emi biztosan örülne, ha a karácsonyfadíszeken felfedezhetne ismerős arcokat.

Az újságban szereplő ötletet kicsit tovább fejlesztettem és a kivágott csillagokat belamináltam, így tartósabb lett és nemcsak egy karácsonyra lehet használni a díszeket.

A laminálás a hűtőmágnesek óta egyik kedvenc technikám lett, így beruháztam egy laminálógépbe, már nem kell fénymásoló szalonba rohangálnom :-)

A másik (színes papírból) csillag típus még egyszerűbben elkészíthető. A szintén nyolcadrészbe hajtogatott papírból rombusz vagy csillag formát vágunk ki és mielőtt kihajtogatnánk a papírt, 2 vagy 4 bevágást teszünk a papíron. Kihajtogatás után, minden második bevágást kifele hajtogatunk, így alakulnak ki a csillag mintázatai.

Mellékelem a mintát :-)

Ablakdísznek, girlandnak, vagy önálló karácsonyfa dísznek is mutatós lehet. De ha nagyobb méretben készítjük, akkor a laminált lapok akár poháralátétként is jó szolgálatot tehetnek.

Jó hajtogatást!

A patchwork technika már régóta nagyon tetszik, de időigényessége és aprólékossága miatt eddig nem vágtam bele egy ilyen mű elkészítéséhez. Most sem merészkedtem nagy dologra, csak egy ajtódíszt és néhány karácsonyfadíszt készítettem fehér-piros-zöld aprómintás textil felhasználásával.

Patchwork kezdőknek! A golyókhoz még tűt, cérnát sem használtam :-) A hungarocell golyókat sniccerrel hosszanti irányban 4 cikkelyre osztottam, majd a színes anyagból 0,5-0,5cm ráhagyással kivágott szeleteket óvatosan beletömködtem a vályatba. A tetején egy vékony cérnával rögzítettem a golyókat.

 A koszorúhoz 3 különböző színű anyagból "hurkákat" készítettem, 90*16cm-es anyag felhasználásával. A hurkákat vatelinnel töltöttem meg, majd az egyik végüket apró öltésekkel összevarrtam és mint egy copfot, összefontam. A végén az egyik hurkával áttekertem a koszorút és szintén apró öltésekkel rögzítettem a fonatot koszorú formában. Piros szalaggal kötöttem fel az ajtóra.

Mire nem jó egy maroknyi ropogós müzli golyó vagy fahéjas karika? Nos, karácsonyfadísznek is igen mutatós. Megmutatom:

A karikás müzlihez nem kell más csak egy közepes vastagságú arany cérna, esetleg keskeny arany szalag. Egy-egy karikát felfűzve, a cérnán egy fél csomót kötöttem, hogy ne csúszkáljanak el a füzéren.

A bogyós verzióhoz cérnát és tűt használtam, mivel át kell szúrni a müzli golyókat. Ugyanúgy félcsomóval rögzítettem. 2-3cm-es közöket hagytam a bogyók között és 2-3m hosszú füzéreket fűztem. Az asztali díszhez "újrahasznosítottam" az Óbudai Főtéren elszürcsölt tea poharát.

Karácsony után pedig kitehetjük a girlandokat a kerti fákra, a cinegék biztosan örülnek majd a csemegének!

Egy gyors megoldás, ha nincs kedved ajándékkísérő kártyákat írogatni. Irodai, öntapadós etikett lapokra karácsonyi mintákat nyomtattam, ezzel "címkéztem" fel a csomagokat.

A mintákat a net-ről vadásztam le és sima word dokumentumba illesztettem be. Egy titka van az eljárásnak, nagyon pontosan kell lemérni az etikett lapok méretrácsait és azt a word-ben táblázatban előállítani. A clipart mintákat szintén a megfelelő méretre kell kicsinyíteni és beilleszteni a dokumentumba. Persze egy próbanyomtatás sem árt sima papírra, hogy ne a drága etikett papírt pazaroljuk, ha mégsem jól illeszkednek a minták a hálóra.

Karácsony alkalmából elővettem édesanyám által készített nyomdákat, amit PVC padló lapból készített sniccer, penge segítségével. A karácsonyfa és hópihe felhasználása igen sokféle lehet, képeslap, csomagolópapír is díszíthető vele, de most kipróbáltam, hogy mutat sima fehér szalvétán.

Krumpliból is készítettem (egyszer használatos) nyomdát, mézeskalács forma segítségével.

A boltban készen vásárolt nyomdákat szintén kipróbáltam szalvétán és képeslapon egyaránt.

De nagyobbacska gyerekek kezébe is bátran adhatjuk a nyomdát, ők maguk készíthetik el a család nevében kiküldendő  képeslapokat, ajándékkísérő kártyákat.

Még advent idején is az őszi színek rabja vagyok. A szalmakoszorút széles, arany szalaggal tekertem körül, majd sárga és narancs gyertyákat tettem rá. A gyertyák köré pedig kisebb-nagyobb tobozokat, terméseket, csillagánizst rögzítettem ragasztópisztollyal.

Ismét egy girland, de ezúttal nem papírból, hanem narancshéjból!

Idejében szólok, hogy ha valaki hasonlót szeretne készíteni, akkor az ősszel elfogyasztott narancsok hámozásánál legyen résen és kezdje el gyártani a szükségek csillag formákat.  Amennyire csak lehet, nagy darabokban hántsuk le a gyümölcsről a héjat. Nekem átlag 5-6 csillagot sikerült kiszaggatnom (mézeskalács sütőformával) 1 narancshéjból. Egy 5m-es füzérhez pedig kell kb. 50 csillag. A frissen kiszaggatott narancsformákat hurkapálcára (vagy még jobb a hegyes végű barbecue pálca) fűztem fel és 4-5 napig szárítottam a konvektor közelében, úgy hogy minden nap megmozgattam a pálcikán levő díszeket, nehogy "rátapadjon" és később ne tudjam lehúzni róla. Miután összegyűlt a szükséges mennyiségű narancs-csillag, vékony arany szalagra vagy fonálra felfűztem.

A karácsonyfán is volt egy hosszú füzérünk, de a tavalyi ajtódíszre is került néhány darab.

Ma Szentendrén sétálgatva belebotlottunk a Karácsony Múzeumba! Így feltöltődtem a csillogó-villogó díszek élményével.

Ha Karácsony, akkor mindenképp előveszem a mintalyukasztóimat. Az ajándékkísérő kártyákhoz ezt használom legszívesebben. Mintalyukasztókat 2-3 méretben és nagy választékban találsz minden kreatív üzletben. Ami az én kedvencem: karácsonyfa és csillag alakú. Fontos tudni, hogy a mintalyukasztóval elsősorban papírt tudunk megmunkálni (abból is csak bizonyos vastagságig, de mint az alább kiderül, én sikeresen használtam öntapadós fólia kivágására is. Fémlemezt, textilt viszont nem lehet vágni vele.

Az első ötlet, a legkézenfekvőbb: ajándékkísérő kártyák, képeslapok készítése. A4-es méretű Kaskad kartont szeretek használni leginkább (Panton boltokban kapható). A képeslaphoz félbevágom az A4-es kartont, majd félbehajtom (tehát 2 db lesz belőle). Az ajándékkísérőhöz pedig 8db-ra vágom az A4-est, a méret így 10.5cm*7.3cm). A mintalyukasztóval kivágom a mintát a kartonból és félreteszem a kieső papírdarabot, mert szeretem a "negatív" mintát is felhasználni egy másik, eltérő színű kartonon.

Második ötlet: nem szeretek kidobni semmit, ami szép és újrahasznosítható. Tavaly a szoptatás ideje alatt rákaptam a Lidl-ben kapható négercsókra, ami amellett hogy nagyon finom és kalóriadús, szép, csillogó ezüst kartonban van becsomagolva (a belső borítása). Gyűjtögettem-gyűjtögettem, majd mikor már kifolyt a sok kartonlap a szerkény háta mögül, elkezdtem gondolkodni, hogy mire lehetne felhasználni. Ekkor jött az ötlet, hogy készítsek karácsonyi girlandot (füzér magyarul?). Ehhez vettem egy viszonylag drága, de nagy méretű csillag lyukasztót, ami sikeresen vitte a vastag kartont. Vettem még ezüst színű szalagot és ragasztópisztollyal 2 csillagot összeragasztottam úgy, hogy közte legyen a szalag. Kb. 8-10cm-re vannak egymástól a csillagok, de ez ízlés dolga, hogy kinek milyen "lépéstávolság" tetszik. A karácsonyfán is jól mutat, de ablakkeretre is el tudom képzelni ahogy függőlegesen 4-5 füzér lefut. Nálunk karácsonyi szezon után a csilláron talált helyet, amit a kislányom szívesen elnézegetett és mutogatott lelkesen a csillagokra, amíg kisebb volt.

A girlandot természetesen nemcsak karácsonyi hangulatban lehet elkészíteni, hanem színes papírokból, virágos mintával is mutatós lehet az ablakban.

Harmadik ötlet: a kiürült bébi kajás üvegeket szintén gyűjtögetem, ezek kaptak most új funkciót, mécsestartókká avanzsáltak. A letisztított üveget még alkoholos vattával is áttörölgettem, hogy majd jól ragadjon rá az öntapadós matrica. Több színben vásároltam öntapadós fóliát és a különböző lyukasztók segítségével vágtam ki belőlük mintákat. Persze szabad kézzel is lehet vágni a fóliából és akkor még változatosabb alakzatokat lehet csinálni. De eredeti funkciójában is használhatjuk a feldíszített üveget, tavaly pl. házi készítésű narancslekvárt vagy natúr mogyorót, diót, kesudiót, mazsolát tettem az üvegekbe és mézzel töltöttem fel.

Pontosan 87-et kell aludni és itt az Ünnep! Úgy döntöttem idejében elkezdem a készülődést a Karácsonyra, mivel Emi lányom bölcsibe kezd járni és hamarosan visszamegyek dolgozni, így okosan kell beosztanom a szabadidőmet.

Minden héten szeretnék egy kis ötlettel hozzájárulni az ünnepi díszítéshez, ajándékkészítéshez.

Íme, az első bemelegítésnek. 5 perc alatt elkészül! A készen vásárolt filc díszeket 2 technikával tettem egyedivé. Textilfestéssel és gyöngy rátéttel.

A fehér hópelyhek finomságát, könnyedségét egy csillag alakú gyöngyház gomb és néhány arany színű kásagyöngy felvarrásával emeltem ki. Mivel a filc anyag elég vastag a tűt az anyagon belül vezettem el, így a hátoldalán sem látszik a varrás nyoma. De ha mindkét oldalra varrunk gyöngyöt, az még jobb!

A hópelyheket különböző mintával és színnel díszítettem textil filccel. A barna színű macit úgy festettem ki fehér, ill. a szívecskét piros filccel, mintha mézeskalács lenne. A színeket választhatjuk a Karácsonyfa fő színének megfelelően. Ajándékkísérőnek is ajánlom. De képeslapot is lehet készíteni a felhasználásukkal.

A filc hozzávalókat a Hobbyművész boltjaiban vásárolom, ott mindig nagy a választék és ha van 8db-os kiszerelés, akkor az ára is kedvező.

Nem találtam jobb szót, erre az angol kifejezésre, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy kézműves technikákkal egyedivé teszek egy amúgy tömegterméket. Általában a tömegtermék olcsó és jellegtelen.

Példa 1: Tesco gazdaságos fehér body-t textilfestéssel tettem ünnepivé a Karácsony alkalmával Emília számára.

Ehhez textilfilcet és sablont használtam. 10 percnél nem több az elkészítése. Az egyiket angyalok díszítik, a másikon pedig Mikulás érkezik rénszarvas-szánon.

Példa 2: Rossmann üzletekben lehetett kapni kiárusításon ezt az egyszerű nesszeszert (ár: 500-1000,-Ft), ami azért tetszett meg, mert pamutos a külseje, így szintén alkalmas a textilfestésre. Az egyikben smink apróságokat lehet tartani (mióta nem dolgozok ez a téma lekerült a napirendről), a másikban baba-alapszettet tartok (2 pelenka-törlőkendő-krém-partedli-kanál-csere harisnya), arra az estre ha pár órára elindulunk csavarogni Emivel és közben "esemény" (értsd: etetés-pelus csere) várható. Szintén textilfilcet és sablont használtam. A sablont magam rajzoltam és vágtam ki 2mm-es matt műanyag lemezből.

Példa 3: Kika legolcsóbb, fehér (1.500,- Ft körül) olvasólámpáját színes decoupage papír-fecnikkel (kb. 2cm*2cm) kasíroztam fel. Mivel gömbölyű felületre kellett ragasztani, ezt a méretet találtam a legfelelőbbnek, hogy ne gyűrődjön, hanem szépen ráfeküljön a lámpa testre. A fecniket kézzel téptem, így a papír szélei még jobban ragadnak. Ragasztóként a papír ragasztásnál használt keményítős-Planatolos általam kevert alapragasztót használtam.